A Hemofília Világnapját 1989 óta tartják meg az érintett betegszervezetek kezdeményezésére. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a hemofíliával vagy egyéb vérzési rendellenességgel élők helyzetére, és hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy minden beteg kezeléshez jusson. Magyarországon több mint 2700 ember él a vérzékenység valamilyen formájával – a többségük olyan terápiára szorul, amely emberi vérplazmából készül.
A hemofília, azaz a vérzékenység olyan veleszületett betegség, amelynek következtében a különböző sérülések során megindult vérzések tovább tartanak, mint az egészséges embereknél, mert a hemofíliával élők vérében nincs meg a kellő mennyiségben a véralvadási faktor, amely a normális lefolyású véralvadáshoz szükséges. Nemcsak a külső sérülések jelentenek veszélyt: belső vérzések is kialakulhatnak, leggyakrabban az ízületekben és az izmokban. A belső vérzések – kezelés nélkül – fájdalmas, feszítő érzést okoznak, és más egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
Teljes élet a megfelelő terápiával
A hemofíliával születettek a megfelelő terápiák kifejlesztése előtt, igen korlátozott életet éltek, és idősebb korukra súlyos mozgásszervi betegségek alakultak ki náluk. Az orvostudomány fejlődése azonban áttörést hozott a betegség kezelésében, és így a betegek életkilátásaiban is. Ma már azok a vérzékenységben szenvedő betegek, akik hozzájutnak a fejlett terápiákhoz, teljes életet élhetnek, ugyanazokat a fizikai aktivitásokat végezhetik és ugyanúgy tervezhetik a jövőjüket, mint egészséges társaik.
A betegséget egyelőre nem lehet gyógyítani, kezelni viszont igen, úgy, hogy megelőzésképpen a hiányzó alvadási faktort megfelelő készítményekkel pótolják. A vérplazmát az 1920-as években kezdték el alkalmazni a vérzékenység kezelésében, de csak az 1960-as, 70-es évekre sikerült kifejleszteni a plazma véralvadási faktorát tartalmazó koncentrátumokat, amelyek igazi változást hoztak a betegek életében.
Szükség van az önkéntes donorokra
„A hemofíliával élők számára létfontosságú, hogy kellő számban a rendelkezésre álljon a vérplazma, aminek az egyetlen forrását az önkéntes donorok jelentik”
mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője.
„Egy felnőtt hemofíliás beteg kezeléséhez átlagosan évi 1200 plazmadonáció szükséges – ez a szám is érzékelteti, hogy milyen nagy szükség van az önkéntes donorokra.”
A plazmaadásnak nemzetközileg is szabályozott, szigorú feltételrendszere van – pl. bizonyos gyógyszerek szedése kizáró ok, de van kor- és súlyhatár is, és a donáció maximális gyakorisága is meg van határozva. A részletes feltételeket – amelyeknek az egészséges felnőtt emberek többsége megfelel – a plazmagyűjtő központokban készséggel elmondják a jelentkezőknek.
„A donorjaink orvosi szűrésen esnek át – ezt mi biztosítjuk a központjainkban, ingyenesen. A plazmaadás kifejezetten biztonságos és nem terheli meg a szervezetet, a levett vérplazmát 72 óra alatt pótolja az egészséges emberi szervezet”
mondja dr. Nyerges Judit.
„Mindent megteszünk azért, hogy minél több embert bátorítsunk plazmaadásra, és egyúttal arra is, hogy ezzel mások életét jobbá tegyék.”
A BioLife magyarországi központjai nyolc városban, így Debrecenben is a Fórum Bevásárlóközpont mellett várják az önkéntes donorokat, akik a plazmaadás lehetőségeiről és tudnivalóiról a BioLife plazmaközpontokban illetve a BioLife weboldalán kaphatnak részletes felvilágosítást.
Forrás: BioLife
Hozzászólások