Százhuszonnyolc borász 229 bora versengett a bihardiószegi Zichy Gazdakör legjelentősebb rendezvényén, a hétvégi borversenyen, ahol első ízben megmutatta ízét Debrecen egykori bora, Érmellék valamikori "édes gyermeke", a Bakator is – tájékoztatta a gazdakör elnöke a helyszínen az MTI tudósítóját.
Várdai József elmondta: a térség legnagyobb borversenyén három kategóriában összesen 81 bor lett aranyérmes, köztük a Bakator. Utóbbi először termett az érmihályfalvai Hegedűs Attila birtokán lévő tőkéken, a szőlőből még mindössze néhány liter bor készült, az aranyérem pedig azt jelzi: jó esély van arra, hogy ismét a térség vezető bora lehessen a Kárpát-medence egykori sztárja.
A Bakator első telepítése már Bihardiószegen is megtörtént: a Heit család 2013-ban sikeresen "visszaörökítette" a szőlőfajtát, akkor ezer Bakator-vesszőt ültettek, az idén pedig újabb egy hektáron folytatják a telepítést – avatott be a részletekbe Heit Lóránd helyi gazda, megjegyezve, hogy az idén az ő pincéjükben is elkészül néhány palack Bakator.
Heit Lóránd 1981-ben vásárolta meg Bihardiószeg leghíresebb pincesorán, a "Padalja tessék-soron" a sárgaagyagos löszbe fúrt úgynevezett lyukpincét.
A pincesor neve egy anekdotából született: a soron tevékenykedő gazdák egymást rendre betessékelték a pincéikbe, ahol aztán a poharazgatásnak köszönhetően hamarosan a "pad aljára" kerültek – mesélte Heit Lóránd fia, aki ma már édesapjával együtt borászkodik a bihari dombokon.
Hagyományt ápolnak, értéket teremtenek, és a bortermelők és borkedvelők egyfajta zarándokhelyévé szeretnék tenni a bihardiószegi dombokat, ahol a szőlőtőkék között két faragott fatáblát is elhelyeztek.
Az egyik Szent Orbánt, a szőlősgazdák védelmezőjét ábrázolja, a másik Nagy Lajos királynak állít emléket, aki az első szőlőtőkék "örökítésével" megteremtette az ősi, történelmi borvidéket.
Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere, maga is szőlőtermelő borosgazda fontosnak tartja, hogy a borversennyel és a nyári borfesztivállal felhívják a figyelmet a híres érmelléki borvidékre.
Az elmúlt 50-60 évben visszaesetett a szőlőtermesztés a térségükben, s míg 150-200 évvel ezelőtt 600 hektár fölött volt a szőlőskertek nagysága, az 1990-es években már csak 70 hektár.
A jövőt egyébként biztatónak ítéli meg a település vezetője: a térség legnagyobb borversenye, ahol kétszer annyi bor méretik meg, mint bármelyik más környékbeli versenyen, jól jelzi, hogy Bihardiószegen a szőlőtermesztés, a borkészítés jelenti a jövőt – magyarázza.
A Bakator pedig – teszi hozzá – az a szőlőfajta, amely megkülönbözteti Diószeget más termőhelyektől. Jelenleg az aradi kutatóállomással együttműködve dolgoznak az ősi fajta elterjesztésén – jelezte Mados Attila.
Kovács Pál, a Debreceni Borbarátok Társaság Egyesület elnöke – aki maga öt éve segédkezik a borkultúra felélesztésén Bihardiószegen -, emlékeztetett rá, hogy a Bakator volt Széchenyi István kedvenc bora, amely Zichy gróf közreműködésével a kínai császár asztalára is eljutott.
A Debrecentől mintegy 40 kilométerre lévő érmelléki terület Trianon előtt a fehér borok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő terület volt Magyarországon – idézte fel a szakember.
Kovács Pál elmondta azt is, hogy abban az időben rangot jelentett a debreceni gazdáknak, ha Érmelléken volt szőlőbirtokuk, s a térség akkor leghíresebb bora, a Bakator Debrecen borának számított.
Hozzászólások