Június 17. az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja, ami egy olyan problémára irányítja a figyelmet, amely Magyarországon is az egyik legfontosabb mindennapi kihívást jelenti a gazdálkodók számára.
Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárás, a forróbb nyarak, kiszámíthatatlan csapadék és a gyorsabban kiszáradó talajok egyre világosabban jelzik: a száraz időszakokra való felkészülés ma már a gazdálkodás alapfeltétele.
Az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét 1994. június 17-én fogadták el, ezért tartják minden évben ekkor az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapját. Ilyenkor világméretű kampánnyal tudatosítják felelősségünket a szárazföld pusztulásával kapcsolatosan, valamint felhívják a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság világméretű hatásaira.
Magyarországon is egyre magasabb az átlaghőmérséklet, kevesebb a nyári csapadék és növekszik a szélsőségek váltakozása. Az ENSZ-egyezmény szerint – amely az aszály és a sivatagosodás elleni küzdelemről szól – hazánk egész területét aszállyal sújtott térségnek tekintik. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete a félsivatagos övezetbe sorolta. A XX. század elején a Duna-Tisza közén még mintegy 600 természetes tó volt, mára csak a nevük emlékeztet a hajdani vadvízországra és élővilágára.
Felhívják a figyelmet: a talaj állapotának javítása nem kampányszerű, hanem egész éves feladat.
Leginkább új szemléletű vízgazdálkodásra lenne szükség ahhoz, hogy lelassuljon ez a negatív folyamat. A meglévő vízmennyiséget kellene helyesen beosztani: megfogni, amikor túl sok van belőle és tartalékolni aszályos, száraz időszakokra.
Hozzászólások