Befejeződött a Debreceni Egyetem Műszaki Kar felújításának és bővítésének második üteme. Több mint háromezer négyzetméteresre bővült és két emeletes lett a „B” épület, a régi terek teljesen megújultak. A létesítménybe a kar Műszaki Alaptárgyi Tanszéke, a Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály költözött be, a második emeleten pedig nyolc új tantermet alakítottak ki.
Az átadó ünnepségen Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumi elnöke kiemelte: a Műszaki Kar az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül. Egyre több hallgató választja ezt a pályát, egyre erősebb a kapcsolat az iparral, és egyre világosabb az a szerep is, amelyet Debrecen betölt. Debrecen ma már nem csak egyetemi város, hanem ipari és technológiai központ is – húzta alá Kossa György.
A kuratóriumi elnök kifejtette: a város az elmúlt években tudatos és bátor gazdaságfejlesztési politikát folytat. Ennek eredményeként ma már számos nemzetközi vállalat választotta Debrecent beruházása helyszínéül, amelyben a Debreceni Egyetem szerepe megkerülhetetlen. A város fejlesztési törekvései és az egyetem képzési rendszere ma már szorosan egymáshoz kötődik. Debrecen munkahelyeket teremt, és ipari lehetőségeket hoz a térségbe. Az egyetem pedig felkészíti azokat a fiatalokat, akik ezekben a vállalatokban tudásukkal és tehetségükkel értéket teremtenek, ez egy valódi partnerség.
Köszönöm Debrecen városának ezt az együttműködést és partnerséget. Azt a következetes munkát, amellyel a város vezetése az egyetemmel együtt gondolkodva építi Debrecen jövőjét. Ebben a partnerségben a Műszaki Kar kiemelt szerepet tölt be. A mérnökképzés ma már nem képzelhető el korszerű laborok, jól használható tanulóterek és inspiráló közösségi terek nélkül. A modern mérnököt nem lehet régi struktúrák között elképzelni. Az innovációhoz olyan környezet kell, amely támogatja a kísérletezést, az együttgondolkodást és az alkotást. Ezért különösen fontos az a fejlesztési program, amelynek egyik állomásához ma érkeztünk el – mutatott rá a kuratóriumi elnök. Kossa György szerint a Műszaki Kar „A” és „B” épületeinek megújítása nem csupán egy beruházás a sok közül, ez befektetés a jövőbe. Az új és megújult terek azt üzenik a hallgatóknak, itt érdemes tanulni, itt érdemes dolgozni, és itt érdemes jövőt tervezni – fogalmazott a kuratóriumi elnök. Hozzátette: a modellváltást követően, az elmúlt öt évben a Debreceni Egyetem 13,6 milliárd forintot költött a műszaki képzés fejlesztésére.
Bács Zoltán, a DE kancellárja felidézte: 12 éve kezdődött a műszaki és mérnöki oktatás modernizálása, elsőként a National Instruments és a Continental jelezte fokozott igényét a villamosmérnök és járműmérnök szakemberek iránt, majd 2017 körül megkezdődtek a tárgyalások a BMW-vel. A terület fejlesztésének koordinálására létrehozott Műszaki Kabinetben az érintett cégek vezetői mellett egyetemi és állami szakemberek vettek részt, többek között Palkovics László miniszter is.
A Debreceni Autóipari Központ fejlesztésére vonatkozó kormányhatározat nyomán az egyetem 29,5 milliárd forintot kapott a Műszaki Kar épületeinek felújítására és bővítésére, a természettudományi képzéseknek otthont adó Kémiai Épület korszerűsítésére – ami jelenleg is folyamatban van – és a Járműlabor létrehozására, amely az egyetem Tudományos Innovációs Parkjában épült fel – sorolta Bács Zoltán hozzátéve, hogy a Műszaki Karon szinte egymást érik a különböző beruházások, a létrejövő új laborokat cégek is segítenek tartalommal megtölteni.
Felnőttünk a feladathoz, és felnőttünk más intézményekhez, sőt meg is előzött a Debreceni Egyetem Műszaki Kara más műszaki területen érdekelt intézményeket. Az Informatikai Karral, a Természettudományi és Technológiai Karral együtt több mint nyolc ezer hallgatónk tanul műszakinak számító területen, így az egyetem ebben is kiemelkedő – hangsúlyozta Bács Zoltán. A DE kancellárja megjegyezte, hogy az Ótemető utcai campuson tovább folytatódik a négy ütemben zajló korszerűsítés, jelenleg a 60-as években átadott régi főépület felújításán dolgoznak, majd végül a kollégium, a tornaterem és a konyha korszerűsítése következik.
Ez az épület nem csupán falakból, tantermekből és irodákból áll, ez az épület a jövőről szól. Ha visszanézünk, jól látszódik a fejlődés. 2006-ban még körülbelül 2000 hallgató tanult ezen a karon, ma pedig már több mint 3000. Ez nem véletlen. Ez annak a következménye, hogy Debrecen tudatosan építkezik– szögezte le Debrecen alpolgármestere. Barcsa Lajos kifejtette: az elmúlt években ideérkező beruházások, az új munkahelyek, a nemzetközi vállalatok megjelenése új pályára állították a várost. Ez az épület a Debreceni Egyetem, a kormány és a város közös munkájának az eredménye. Annak a felismerésnek, hogy ha van munkahely, tudás is kell hozzá. És ha van tudás, akkor lesz jövő is. A Műszaki Kar fejlesztése mögött komoly kormányzati forrás áll, amely lehetővé tette, hogy ilyen korszerű környezet jöjjön létre Debrecenben – hangsúlyozta. Debrecen alpolgármestere kiemelte: a fiatalok ma már nem kényszerből maradnak itt, hanem azért, mert itt is meg tudják valósítani az álmaikat. Itt tanulhatnak modern körülmények között, itt szerezhetnek piacképes tudást, és innen indulva akár a világpiacon is helytállhatnak.
Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára úgy vélte, hogy a DE nemcsak helyi, hanem országos és nemzetközi szinten is elismerést vált ki környezetéből, amit például a nemzetközi rangsorok is bizonyítanak. A DE hazai viszonylatban az ország második legnagyobb egyeteme, a vidéki intézmények között pedig az első. Néhány napja az Év Egyeteme 2026 díj két kategóriájában is a csúcsra ért a DE, az intézmény hallgatói létszáma az elmúlt öt évben 13 százalékkal emelkedett, melyből a műszaki képzési területen tanulók részesedése 29 százalékkal nőtt – sorolta.
Az együttműködés az egyetemen belül kiterjed több karra és képzési területre is. Így a mérnökképzés nem elszigetelt, hanem része egy nagyobb kutatás-fejlesztési ökoszisztémának. Az a cél, hogy az egyetem – és ezen belül a műszaki képzési terület – bekapcsolódjon a nemzetközi, áruipari és technológiai innovációs hálózatokba. Összességében a debreceni műszaki képzés erőssége abban rejlik, hogy meghatározó vállalati szereplőkkel, például a BMW-vel közösen fejlesztett képzéseket kínál, valós ipari környezetet hoz be az oktatásba, modern technológiákon alapul, és piacképes diplomát nyújt a hallgatóknak – jelentette ki a KIM helyettes államtitkára. Pósánné Rácz Annamária kiemelte, hogy a DE MK-n végrehajtott fejlesztések számos előnnyel járnak a hallgatóknak, akik például versenyképes, a munkaerőpiacon keresett tudást kapnak. Az oktatók korszerű munkakörülmények és kutatási feltételek között dolgozhatnak. Az itt működő cégek pedig biztos munkaerő-utánpótlásra számíthatnak.
A megújult épületet Husi Géza, a Műszaki Kar dékánja mutatta be az átadáson résztvevőknek. Elmondta: a kar egyre emelkedő hallgatói létszámára tekintettel döntöttek úgy, hogy a megújult és kibővített „B” épületbe költöztetik a régi főépületből a Műszaki Alaptárgyi Tanszéket, valamint az oktatással kapcsolatos összes igazgatási irodát, a Dékáni Hivatalt, a Tanulmányi Osztályt, illetve a Hallgatói Önkormányzatot. A ráépített második emeleten nyolc új tantermet alakítottak ki.
Nagyon jól tudjuk majd használni ezt az épületet, melynek tervezésébe a Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének oktatói és hallgatói is bekapcsolódtak. Szeretném megköszönni az itt végzett munkát a kivitelező Épkar Kft-nek. Az építés minősége pontosan tükrözi azt, amit karunk a külvilág felé szeretne sugározni – fogalmazott Husi Géza. A kari vezető hozzátette: csak ebben az évben 3100-an jelentkeztek hozzájuk, ami lehetőséget adna a hallgatói létszám további emelésére, de nem akarnak duplázni. Ehelyett a várossal, a városi cégekkel, az EDC-vel és a kamarákkal szorosan együttműködve inkább megpróbálják meghatározni, hogy milyen munkaerő szükséglet várható négy, öt év múlva.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – OCs
Hozzászólások