Negyvenöt év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába – jelentette ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Ferencz Orsolya azt mondta: felfedezni, kutatni az emberi létezés alapja, ez segítette az emberi fajt abban, hogy egy magasrendű civilizációt alkosson, és magas kultúrát hozzon létre.
A miniszteri biztos hangsúlyozta:
Farkas Bertalan küldetésével szemben – amikor annak idején csak a sikeres startot követően számolhatott be a sajtó az expedícióról – Kapu Tibor esetében a kezdetektől az volt a kormány szándéka, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, a közvélemény és minden érdeklődő figyelmének felkeltésével vigyék végig a programot.
A szakember felidézte, a HUNOR program előkészítése hét évvel ezelőtt kezdődött. 2018-ban nevezték ki miniszteri biztosnak a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, hogy építse fel a magyar űrszakpolitikát.
Emlékeztetett rá, a magyar űrkutatásban olyan elődök vannak, mint Kálmán Tódor, Bay Zoltán, Simonyi Károly. Ferencz Orsolya a mai szakemberek közül Both Előd és Kovács Kálmán munkáját emelte ki, mint akik fáradhatatlanul szolgálták és szolgálják a magyar űrkutatás ügyét.
A miniszteri biztos hangsúlyozta, a 21. század a technológia évszázada, és ezek között a technológiai ágazatok között az egyik jelentős az űrkutatás. Az Európai Unió szakértői is leszögezték, az űrtechnológiákra a közösségnek nagyságrendekkel több forrást szükséges biztosítania, ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét.
A HUNOR programot 2021-ben fogadta el a kormány, és ekkor indult el a toborzás. A 247 jelöltből száz, aztán 44, aztán 25, aztán 8 lett. 2024. május 26-án választották ki végül Kapu Tibort és Cserényi Gyulát, és akkor indult el a küldetés specifikus felkészítési szakasza, amely részben Magyarországon, részben az Egyesült Államokban zajlott
– idézte fel a miniszteri biztos.
Nagyon széles szakmai grémium választotta ki a folyamatosan a beérkező javaslatok közül azokat a kísérleteket, melyeket elvégeznek az űrállomáson.
Hozzátette: csak azok a kísérletek valósulhatnak meg az űrállomáson, amelyekre a NASA engedélyt ad. Feltétel volt, hogy a vizsgálatokkal valamilyen ténylegesen új eredményt kell elérni, amihez szűkség van az űrállomásra – közölte a szakember.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, az űrhajós munkaidejének egy perce egymillió forintba kerül, ezt azt jelenti, hogy ennyibe kerül például „egy cégnek mondjuk tesztelni a technológiáját, az anyagát, a gyógyszerét”, így nagyon szigorú sztenderdeknek kellett megfelelni.
Azonban a kiválasztottak kísérletekhez képest négyszer-ötször annyi fantasztikus javaslat és ötlet érkezett. Így amennyiben folytatható a program – és 45 év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába -, akkor bőven meg lehet tölteni még egy következő vagy még egy azután következő missziót is tudományos tartalommal.
Kapu Tibor visszatéréséről Ferencz Orsolya elmondta, a küldetés legalább 14 napig tart.
A kidokkolás és a hazaérkezés pontos időpontja a NASA döntésétől függ, meghatározásánál pedig kizárólag az űrhajósok és az űrállomás és az űrhajó biztonságát fogják szem előtt tartani. Amint a visszatérés hivatalos megerősített időpontja nyilvános lesz, azonnal tájékoztatják a magyar közvéleményt – tette hozzá.
Hozzászólások