Gróf Klebelsberg Kunó halálának évfordulóján koszorúzással emlékezett a Debreceni Egyetem a Főépület előtt álló szobornál az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterre. A keddi ünnepségen az intézmény, a fegyveres testületek mellett helyi és országos szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait.
A mai nap a 90. évfordulója annak, hogy a 20. század egyik legnagyobb hatású államférfija, gróf Klebelsberg Kunó életének 56. évében elköltözött ebből a világból. Abból a nemzeti közösségből, amelyért oly sokat fáradozott, amely oly sokat köszönhet neki – mondta ünnepi beszédében Bartha Elek, az ünnepség szónoka. Hol tartana a magyar oktatás, a magyar kultúra Klebelsberg nélkül? – tette fel a kérdést a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.
Bizonyára valamilyen formában akkor is alakult volna, fejlődött volna, lépést tartva az akkori világgal. Minden időben kiemelkednek egyéniségek, akik az idők szavát megértik, és tudnak is, készek is cselekedni hazájuk érdekében. Akik nem csak a saját gyarapodásukat tartják szem előtt, hanem beleállnak a nagy léptékű, össznemzeti ügyek szolgálatába. Amellett, hogy jó esetben az ilyen nagy formátumú személyiségek valóban ércnél maradóbb értékeket hoznak létre és hagynak örökségül, az utókor mégis szükségét érzi, hogy emléküket bronzba öntött, kőbe vésett művek jelezzék a közösségi terek kitüntetett pontjain – fogalmazott Bartha Elek.
Klebelsberg Kunó munkásságát méltatva Bartha Elek kiemelte: egyetemek építése, iskolák ezrei, népiskolai törvény, külföldi ösztöndíjak, Collegium Hungaricumok, klinikák, orvosképzés, testnevelés, sport, könyvtárak, kutatóintézetek, múzeumok – hosszan lehetne sorolni azokat az eredményeket, amelyek nemcsak papíron, de a valóságban is létrejöttek, felépültek, megvalósultak, fejlődésnek indultak, amelyekhez az I. világháború utáni tragikus években ez a kivételes politikus egyéniség megtalálta a szükséges anyagi és szellemi erőforrásokat.
A kultuszminiszter Debrecenhez, a város egyeteméhez fűződő szoros kapcsolatát ismertetve Bartha Elek hangsúlyozta: Klebelsberg Kunónak nagy szerepe volt a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem felépítésében, fejlesztésében. Jelen volt a Főépület alapkőletételénél, majd néhány hónappal halála előtt annak avatási ünnepségén. Egyetemünk a debreceni felsőoktatás ügyében tett szolgálataiért 1927-ben fogadta díszdoktorainak sorába.
Emlékére itt, a Főépület előtt 2018-ban állított szobor mellett az egyetem az ő nevét viselő díjat is alapított, amellyel kiváló pedagógusok munkáját ismeri el az intézmény. Emlékét most már ezek révén is őrizzük, példaadó életművét ezen az emlékhelyen időről időre felidézzük, itt, az általa nagyra tartott Tisza István szobrával átellenben, amelynek avatásán, 1926 októberében ő mondta az avatóbeszédet. Gróf Klebelsberg Kunó életművének öröksége immár emlékműve révén is tartósan részévé vált a Debreceni Egyetem arculatának – zárta beszédét Bartha Elek.
A megemlékezés a koszorúzást követően a Szózattal zárult a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Helyőrségi Zenekara előadásában Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobránál a Debreceni Egyetem előtti téren.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – BZs
Hozzászólások