Feketén, cukorral, tejszínnel, netán jégkockákkal? Bárhogy fogyasztjuk is, a kávé népszerűsége az évszázadok alatt semmit sem változott, sőt! Olyan nemzetközi hagyománykört teremtett, aminek szinte minden ember hódol élete során, különböző mértékig. Mióta része az életünknek a kávé? Milyen tények és tévhitek lengik körül? Tényleg eltűnhet a csészénkből a jövőben a klímaváltozás miatt? Mennyi kávét iszik a magyar? Szervírozzuk a válaszokat, a délutáni cappuccino mellé, a kávé világnapján!
A kávé eredete
Több legenda is tartja magát, ha a kávé „feltalálásáról” szeretnénk többet megtudni. Az első fabula szerint egy etióp pásztor fedezte fel véletlenül, amikor a kecskéi, a kávécserje bogyóinak megdézsmálása után, sokkal energikusabbak lettek. Ezt az információt megosztotta a helyi szerzetesekkel, akik főzetet készítettek a bogyókból és voliá: kész is volt a kávé. A másik történet szerint, egy arab orvosnak köszönhetjük ezt a természetes energiaitalt, de nem az ebéd okozta “kaja kóma” ellenszereként alkalmazta, hanem gyógyszerként az olyan kórképekben, ahol szükség volt a páciens élénkítésére.
Hogy melyik legendának hiszünk, talán mindegy is! Ami viszont tény, hogy az első, hivatalosan dokumentált kávéfőzésre Jemenben került sor a 15. században. A kávézás kultúrája már később terjedt el, 1550 környékére datálják az első, még kezdetleges kávéházak megjelenését Törökországban, míg Európa többi táján, csak a 17.századra nyitottak meg ezek a vendéglátó egységek. Magyarországon először a 17.századból maradt fenn olyan írásos emlék, ami a “fekete levest” említi. A török hódoltság alatt vált népszerűvé hazánkban, mint az étkezés egyik legfontosabb záró akkordja, az ebéd végén elfogyasztott csésze kávé pedig azóta is szerves része a gasztronómiai szokásainknak.

Hatásai
Élénkítő, frissítő hatása vitathatatlan, azonban a kávé régóta a tudósok és különböző kutatások közkedvelt főszereplője. Rengeteg, nemzeteken átívelő tudományos munka igyekezett bizonyítékokat találni arra, hogy a kávénak nem csupán előnyei vannak, hanem hátrányai is az emberi szervezetre nézve.
A kávé koffeintartalma miatt emeli a pulzusszámot és a vérnyomást, a központi idegrendszer működésére is serkentő hatást gyakorol, valamint dehidratál, így vízhajtónak is kiváló! A koffein egyébként kitágítja az ereket, ennek köszönhető a vérnyomás emelkedése, valamint az agyunk nagyobb “munkabírása” is. Egyes szakemberek szerint a sejtek működésének gyorsítása jótékony hatással bír a fogyasztó egészségére, bizonyos daganattípusok kisebb eséllyel fordulnak elő a rendszeresen kávét fogyasztóknál. Tavaly egy olyan kutatás borzolta fel a kávé körüli kedélyeket, miszerint napi 25 csésze sem növeli a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Nyilván senkit sem buzdítunk arra, hogy több, mint 20 csésze feketét gurítson le frissítés gyanánt, de azokat a negatív hatásokat, amikkel felruházták ezt az italt, ez az átfogó, nemzetközi tudományos munka szépen felülírta.

A kávé típusai
Kétféle kávét különböztetünk meg: arabica és robuszta kávét. A jobb minőségű kávét arabicából készítik, azonban ez a cserje meglehetősen kényes a környezeti hatásokra, így termesztése rengeteg körültekintést igényel. Egy kutatás szerint, az arabica kávé lesz a klímaváltozás első áldozata, ugyanis a növény csekély alkalmazkodóképessége miatt, pár évtized múlva ellehetetlenül a termesztése. A robuszta kávé íze markánsabb, kissé eltér az itthon megszokott kávé ízétől. A világon az első típus terjedt el inkább, a robusztát főként Indonéziában kedvelik igazán.
A kávé világnapja
1983-ban Japánban tisztelegtek a világon elsőként a kávé és a kávéfogyasztás előtt. 2009-től a mozgalom világméretűvé nőtte ki magát, így szeptember 29-én minden évben, a világ második legnépszerűbb italáé a főszerep (az első helyen megérdemelten és érthető okokból a víz végzett).

fogyasztása (2015-2019) (Kép: MTI)
A kávéfogyasztás Magyarországon
A világ kávéfogyasztásának epicentruma, kétség kívül Európa. Olaszország neve például szervesen összeforrt az igazán finom, gőzölgő kávéval, azonban Magyarországon is rendkívül népszerű ez a forró ital és a hozzá kapcsolódó összes kis szeánsz. Ahogy a cikk első felében is megemlítettük: a kávéfogyasztás a hazai gasztronómiai szokások szerves része. Mi sem bizonyítja jobban, mint a KSH egyik 2018-as statisztikája, miszerint Magyarországon az 1 főre jutó éves kávéfogyasztás 2,7 kg! Csaknem 3 kilónyi kávét főzünk le és szürcsölünk el az étkezéseink után, vagy napindítás gyanánt. Ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy mi magyarok nagy rajongói vagyunk ennek a finom italnak. Ha pedig a debreceni kávéházak létszámából, zsúfolt asztalaikból indulunk ki, a cívisváros lakói is aktívan hozzájárulnak ehhez az impozáns, kávéfogyasztási statisztikához.
AJÁNLÓ!
Ha ma, a kávé világnapján szeretné megadni a módját a kávézásnak, akkor üljön be Gábor-Vígh Vandával és vendégével egy csésze, finom és tartalmas espresso-ra. Ma este 19.00-tól megteheti az Alföld TV műsorán! Részletekért kattintson IDE!










Hozzászólások