A szélsőségesen meleg időjárás ellenére azonban idén is – köszönhetően a diákokkal foglalkozó pedagógusok hathatós munkájának – arról győződhettünk meg a „három felvonásra”, azaz három részre osztott gálaműsoron, hogy mennyi tehetséges fiatalt „rejtenek” a debreceni Ady Endre Gimnázium falai. Akik most előjöttek „a takarásból”, s produkcióikkal igazolták: nem is kérdés, hogy miért van az, hogy ma már jó néhány országos hírnévre szert tevő színművész innen, Debrecenből indult, s alma matere az Ady Endre Gimnázium illetve annak drámatagozata volt.
A gála első részét most is főleg a klasszikus szerzők előtti „meghajlás” képezte, s itt Arany János, Petőfi Sándor vagy Shakespeare, Dürrenmatt műveinek közvetítése mellett főleg az iskola névadója, Ady Endre előtt tisztelegtek a fellépő diákok. A klasszikus blokkot ezúttal is az est rendezőjének, Várhalmi Ilonának köszönhetően „jó ízléssel” szakította meg egy-egy néptánc-, vagy honvédtánc-bemutató.
Az első rész 9-es, 10-es és 11-es diákjainak lenyűgöző produkciói után a gála II. felvonásában, azaz a második részében, immár szintén a hagyományokat követve, a végzős, azaz 12. d-s drámatagozatos osztály tanulói léptek színre, egyfelől, hogy szavalataikkal, éneklésükkel, táncukkal ők is megmutassák a tehetségüket, másfelől, hogy elköszönjenek az iskolájuktól, a diáktársaiktól és a tanáraiktól egyaránt, harmadrészt pedig, hogy közöljék: ki az, akinek már sikerült valamelyik színművészeti képzést nyújtó felsőoktatás intézménybe bekerülnie. A 11. osztály tagjaiból álló műsorvezetők egyike azonban, mielőtt ehhez az impozáns második részhez érkezett volna a gála, némi meglepetést konferált fel a jelenlevő közönségnek. Az adys diákok hírnevét erősítendő ugyanis a 2018-as illetve az idei, a 2019-es Dal című tehetségkutató versenyen három volt „adyák” is a döntőig jutott. Az egyikük az a Dánielfy Gergely, aki immár a Kaposvári Egyetem színészhallgatója, s nem mellesleg a zenekarával azóta is gyakran fellép Debrecenben is, illetve Nagy Bogi és Vavra Bence. Amíg Dánielfy Gergely a vizsgakötelezettségei miatt sajnos csak videóüzenetben tudta üdvözölni egykori iskoláját, a tanárait és a volt diáktársait, addig Nagy Bogi és Vavra Bence „élőben”, egy-egy gyönyörű dal eléneklésével személyesen is jelen tudott lenni a gálán. Hogy őket követően kiderüljön: a most az iskolától búcsúzó 12. d-sek közül Patkós Viktóriát már felvették Angliába színész szakra, Szaplonczay Máriáról már tudható, hogy az osztályból egyedül oda jelentkezőként bekerült a budapesti Színművészeti Egyetem zenés-színész szakára, illetve, hogy többen, például Battai Lili Lujza, Kiss Diána Aida, Domokos Éva vagy Sinka Edina a Kaposvári Egyetem színész szakára való jelentkezés harmadik, azaz utolsó rostája előtt állnak. S ebben a második részben nyújtott produkcióikat látva az ennyi sikeres felvételi és felvételi-folyamat nyilván nem véletlen: például Szaplonczay Mária csodálatos énekhangjáról és nem mellesleg átütő színpadi jelenlétéről a West Side Storyból ismert I feel prety című szám előadása tanúskodott, a prózában előadott darabok iránti affinitásról pedig Domokos Éva Móricz Zsigmond Árvácskájából előadott részlete vagy épp Karinthy Frigyes Pitypangjának a rendkívül tehetséges, szintén színészi babérokra törő Fazekas László-féle színpadi adaptációja árulkodott. Miközben Vasziljevnek A hajnalok itt csendesek című művéből előadott részlet igazolta az első részben elhangzó Ady-vers, A kimérák Istenéhez egyik fontos mondanivalóját: „az én ügyem a te ügyed is”-mondat súlyát, azzal, ahogyan hat lány és egy fiú a színpadon egy ügy, azaz egy darabrészlet bemutatása során és érdekében össze tud fogni.
A 12. d-sek búcsúzó blokkja két megható jelenettel zárult. Egyfelől a végzős diákok utolsó produkciójukhoz, a Halmisch-Kleban szerezte Chorus Line-hoz fekete kalapjában, s így a diákjai fehér kalapos sziluettjéből kitűnve csatlakozott az osztályfőnökük is, hogy velük táncoljon, illetve, ezt követően a 11-esek egy-egy szál virág, egy gyönyörű dal, na meg sűrűn hulló könnycseppek kíséretében búcsúztak az eggyel felettük járó diáktársaiktól.
Hogy azután a III. felvonásban a „kicsik”, azaz főleg a 9. és 10. osztályos „drámások” s néhány 11-es uralják a színpadot a produkcióikkal, amely felvonás igazi „vegyes felvágottként” igazolta: utánpótlásból tehetséges gyerekek szintjén most sem lesz hiány az Adyban. Mert bár a harmadik rész egyik blokkja az Iskola címet viselte, az ebben, és a másik két blokkban fellépők is azt igazolták: egyáltalán nem „iskolás fokon” tudnak a színpadon jelen lenni és megmutatkozni. Tar Viktor 11. d-s diák például Presqurvic: Miért fáj? című verse elszavalásáért vastapsot kapott, L.E.I. Mash up című dalát előadva pedig három igazi „dívát” tisztelhettünk a 10-es Till Virágban, Gali Petrában és Ruzsányi Aisában, miközben az „én ügyem a te ügyed is” itt is bebizonyosodott a Szívlapát című, legalább tíz-tizenöt ember közreműködését igénylő részletben.
A gálát egy hangulatos és fergeteges ABBA-blokk zárta, melynek a végén az összes fellépő diák, s a felkészítő tanáraik is fenn voltak a színpadon. Azt est létrejöttéért a diákok áldásos és odaadó ténykedése mellett Várhalmi Ilona rendezőn kívül a zenei vezetőnek, Bögös Attilának és két zenésztársának, a 11. c-s Gyarmati Dominiknek és Balogh Benjáminnak, a zenei betanításért felelős Mercs Angélának, a koreográfus Jóna Szabolcsnak, a rendezőasszisztens Dr. Bagossi Editnek és Nagy Ágnesnek, valamint Csikos Sándornak, Mészáros Ibolyának, Bakota Árpádnak, Janka Barnabásnak, Vranyecz Artúrnak, Kiss Gergely Máténak, Lakó Zsigmondnak, Pap Johannának és O. Szabó Somának tartozunk köszönettel.
Hozzászólások