Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz. A szeptember 24-én az Aquaworld Resort Budapestben megrendezett nagyszabású szakmai fórum középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak. A több mint 30 éves múltra visszatekintő HAD Group rendezvényének fókuszában nem csak a helyzetértékelés, hanem a jövő lehetséges irányainak és az együttműködésben rejlő üzleti lehetőségeknek a feltárása állt.
A rendezvény központi témája a szektor kihívásaira adott fenntartható és hatékony válaszok feltérképezése volt. A rendezvényt Hadnagy Ernő a HAD Group tulajdonosa és ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében nyíltan beszélt az elmúlt évek kihívásairól és a cégcsoport átalakulásáról, hangsúlyozva a szakmai együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát a változó piaci környezetben. Nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Building Future rendezvény célja nem az értékesítés, hanem egy nyílt szakmai párbeszéd elindítása a piaci szereplőkkel, ahol egymás képességeinek összeadásával közösen építhető a jövő.
A rendezvényt indító szakmai előadások tágabb makrogazdasági és nemzetközi kontextusba helyezték a szektor kilátásait. Pogátsa Zoltán közgazdász a globális és hazai gazdasági mozgástér alakulását elemezte, míg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője előadásában a változások felgyorsult ütemére, a technológiai alkalmazkodás fontosságára és a gazdasági bizonytalanságok kezelésére hívta fel a figyelmet. A szakértő bemutatta a geopolitikai feszültségek – energiaárak és szállítási útvonalak alakulása – és a hazai makrogazdasági mutatók hatásait a beruházási környezetre.
A finanszírozás nagy kérdéseit járta körül a fórum pénzügyi panelbeszélgetése, amelyben banki és finanszírozási szakértők az ingatlan- és építőipari piac aktuális helyzetétől és kilátásaitól a projektek finanszírozhatóságán át az építőipari vállalkozások banki megítéléséig számos, a szektor szereplőit közvetlenül érintő kérdést vizsgáltak. Szó esett arról is, milyen projekteket látnak finanszírozhatónak a bankok, mitől válik egy kivitelező hosszú távon finanszírozhatóvá, valamint milyen szerepet tölthetnek be a támogatott és garantált konstrukciók – köztük az SZKP, az EXIM és az MFB programjai – a beruházások és a kkv-k finanszírozásában. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szigorodó banki elvárások mellett az ESG-szempontok és az energiahatékonyság ma már közvetlen üzleti értéket és finanszírozási előnyt jelentenek.
A magyar építőipar 2026–2028 közötti kilátásait és a következő időszak meghatározó piaci folyamatait elemezte Bolfán Bence, a HAD Consulting cégvezetője „Az építőipar jövője 2026 után – válság, stagnálás vagy új növekedés?” című előadásában. Rámutatott, hogy a visszaesés elsősorban a beruházási kereslet gyengüléséből fakad, miközben a következő időszakban felértékelődik a termelékenység, a pénzügyi stabilitás és a projekt-előkészítés minősége.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben a kivitelezési piac meghatározó szereplői azt vizsgálták, hogyan fordíthatók a jelenlegi piaci kihívások konkrét szakmai és üzleti lépésekké, és milyen technológiai, szervezeti és szemléletbeli változásokra van szükség ahhoz, hogy az építőipar hatékonyabb pályára álljon. A beszélgetés középpontjában így nemcsak a kihívások feltérképezése, hanem a lehetséges válaszok és a cselekvés álltak. „Az építőipar kihívásairól nem elég beszélni – cselekedni kell.” – hangsúlyozta Derczó István a Weinberg 93 Kft. alapító-tulajdonosa.
A délutáni szekció kiemelt témája az energiagazdálkodás és az építőipar kapcsolata volt. Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, előadásában rámutatott, hogy az energia ára és a szén-dioxid-kibocsátás költségei a teljes építési értékláncon – az anyaggyártástól a kivitelezésig – végigvonulnak. Többek között kiemelte, hogy az energia többé nem csupán rezsiköltség (OPEX), hanem az épületek tervezésének és életciklusköltségének (LLC) egyik legalapvetőbb paramétere.
Az ezt követő energetikai témájú panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogyan válik az energia az épületek tervezésének és működtetésének egyik meghatározó üzleti tényezőjévé. A szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet már a tervezés korai szakaszában olyan energetikai döntéseket hozni, amelyek hosszú távon csökkentik az üzemeltetési költségeket, növelik az ingatlanok értékét és javítják a vállalkozások versenyképességét. Kiemelt téma volt a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése, az okosépület-technológiákban rejlő üzleti lehetőségek, valamint az energiafüggetlenség gazdasági oldala: a napelemes rendszerek, energiatárolás, elektromos flották és PPA-konstrukciók megtérülése. A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy az energetikai beruházások ma már nem kizárólag fenntarthatósági kérdések: megfelelő tervezéssel költségcsökkentő, értékteremtő és hosszú távú üzleti döntésekké válhatnak. Ennek egyik kulcsa, hogy a tervezési, műszaki és kivitelezési szempontok már a projekt kezdetétől összehangoltan jelenjenek meg. Ezt a komplex megközelítést jól példázza a HAD Group működése is, amely a cégcsoporton belüli szakmai kompetenciákra építve a tervezéstől a műszaki megoldásokon át a kivitelezésig tudja végigkísérni a partnereket.
A rendezvény szakmai blokkját Szász Máté neurobiológus előadása zárta, amely a döntéshozók és munkavállalók fizikai és mentális teljesítőképességét, valamint az egészségtudatosság szerepét helyezte fókuszba.
A Building Future – Őszi Építőipari Fórum a szakmai előadásokon kívül kapcsolatépítéssel és tesztvezetési lehetőségekkel zárult, megerősítve a rendezvény fő mottóját: „Együttműködésből épül a jövő.”
Forrás: PResston PR










Hozzászólások