A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.
Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be.
A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.
A határozat felszólítja a magyar kormányt, hogy
- Vonja vissza a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt.
- Vonja vissza a lex CEU-t.
- Vonja vissza a civil szervezetek elleni törvényjavaslatot.
Az Európai Bizottságot azzal is megbízzák, hogy alaposabban vizsgálja meg, hogyan költik el az EU-s pénzeket Magyarországon.
A határozat szerint Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, a korrupció mértéke és a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt.
Az EU alapszerződésének a 7. cikkében írják le a folyamatot, aminek az a lényege, hogy az európai uniós intézmények párbeszédre hívják a magyar kormányt arról, hogy Magyarország hogyan gondolja tovább építeni a demokráciát és megvédeni az európai értékeket. Most az EP egyik szakbizottsága készít először véleményt, hogy szerintük is indokolt-e elindítani ezt a folyamatot. Ez a szakbizottság, amelyik az állampolgári jogokkal foglalkozik, egy különjelentésben fogja közzé tenni a véleményét.
(MTI, HP, 444.hu, Index)
Hozzászólások