Nőt próbáló március áll előttünk. Vélemény!
Bevallom, még most is zsibbadok picit a Kormányinfón elhangzottaktól. Még most, órákkal a bejelentés után is jár az agyam a következő hetek logisztikáján, és próbálok erőt meríteni abból, hogy csak egy hónapig kell vészüzemmódban kibírni a home office-t, a boltzárat, a négy fal közé szorulva a gyerekekkel. Március 8-án, nőnapon lépnek életbe a korlátozások Magyarországon. Mit jelent nőnek lenni 2021.március 8-án? Mivel kell szembenéznie a nőknek idén? Milyen hatások nehezítik az életüket, és miért nem fogjuk talán az unokáinknak soha örömmel felemlegetni ezt az időszakot?
Azért, mert a jelenlegi leghelyesebb döntés is mélyíti a szakadékot a nemek között. Minden hétfőtől életbe lépő korlátozás fontos és szükséges, de a hosszútávú hatásait nem csak pozitív előjellel tudjuk ellátni.
Március elsején tette közzé az Európai Parlament a koronavírus nőket érintő hatásáról szóló statisztikáját. Meglepő adatok köszöntek vissza a képernyőről olvasás közben, bár -ha teljesen őszinte vagyok magamhoz- valami hasonló elmozdulásra számítottam nem csak hazánkban, de a világ minden táján. A mérték viszont sokkolt.
A statisztika rávilágít, hogy a frontvonalban -ergo az egészségügy különböző színterein- a nők vannak többségben. A számításaik szerint 49 millió ápoló dolgozik jelenleg a világon, akiknek a 76%-a nő. A takarítókat, a pedagógusokat, a kisgyermeknevelőket és a pénztárosokat tekintve ez az arány még magasabb a gyengébbik nem képviselőinek létszámát illetően. Tehát a veszélyeztetett szakmákban túlnyomó részt nők dolgoznak. Nők, anyák, nagymamák. Olyanok, akiknek a jelenlegi helyzetben ugyanúgy kattog az agyuk a következő hetek logisztikáján.
A másik különbség, hogy ha iskolai, óvodai zárról születik kormányzati döntés, az esetek többségében a nők kerülnek ki a mókuskerékből és vállalnak home office-t, vagy – akár fizetés nélküli- szabadságot. Ez jelentősen veszélyezteti az állásukat, vagy akár a jövőbeni előmenetelüket. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, álljon itt egy számadat, ami megfelelően szemlélteti a különbségeket.
Míg gondozási feladatok miatt a férfiaknak 4,9%-a kénytelen inaktív maradni a munkáját tekintve időszakosan, addig ez az arányszám a nők esetében 32,7 százalék az Európai Parlament Kutatóintézetének vizsgálata alapján.
4,9 % vs. 32,7 %. Vajon hány munkahely tolerálja ezt, hetekig? Azt már nem is részletezem – hiszen nem csupán a koronavírus tehet róla-, hogy kontinensünkön a nők fizetése még mindig 14%-kal elmarad az azonos pozícióban dolgozó férfiak bérétől.
Ezek az egyenlőtlenségek tagadhatatlanok, a jelenlegi helyzetben pedig talán javítani sem lehet rajtuk. Az Európai Parlament Nőjogi Szakbizottsága a nemzetközi nőnap alkalmából március 8-án online konferenciát rendez (amit magyar nyelvű tolmáccsal is lehet követni IDE KATTINTVA), hogy felhívja a figyelmet a fenti számokra. Hogy prezentálja a társadalomnak, hogy a nemek közötti egyenlőtlenséget nem elsimította, hanem növelte a koronavírus. Hogy megmutassa, hogy 2021-ben milyen nehézségekkel jár nőnek lenni és hogy idén mennyivel másabb lesz a nőnap, mint volt tavaly, vagy épp két évvel ezelőtt.
Március 8-án Magyarországon életbe lépnek az eddigi legszigorúbb járványügyi korlátozások. Zárnak az iskolák és óvodák egy hónapra, a legfontosabb üzleteket leszámítva zárnak a boltok és a szolgáltató egységek. Zár minden. A zárt ajtók mögött pedig marad a remény, hogy jövőre talán könnyebb lesz az élet. Hogy jövőre talán a nőnap nem a bizonytalanságról és az előttünk álló nehéz hetekről szól majd, hanem rólunk, nőkről.
Hozzászólások