A Debreceni Egyetem munkatársai is részt vettek abban a nemzetközi urbán-ökológiai projektben, amelynek eredményeit nemrég publikálták a neves tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben. A kutatás azért is jelentős, mert az urbanizáció hatására globálisan jelentkező változásokat megismerve a jövőben olyan hatékony intézkedéseket dolgozhatnak ki, amelyek segítségével mérsékelhető az urbanizáció ökológiai rendszerekre gyakorolt hatása.
„Az urbanizáció, a városok térbeli terjeszkedése, a városi életforma terjedése, a városlakók létszámának és arányának növekedése Földünk minden pontján egyaránt megfigyelhető folyamat és napjaink globális környezeti problémái közé tartozik, hiszen az urbanizáció hatására eltűnnek vagy erőteljesen feldarabolódnak és izolálódnak a természetes, természetközeli élőhelyek, veszélyeztetve ezáltal az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok fennmaradását, túlélését” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Magura Tibor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Az urbanizáció ökológiai hatásait nemrég egy jelentős nemzetközi projektben tanulmányozták a Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék, valamint az ELKH-DE Antropocén Ökológia Kutatócsoport munkatársai. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (U.S. National Science Foundation) által is támogatott nemzetközi kutatásban (The Urban Biodiversity Research Coordination Network – UrBioNet) hat kontinensen, 379 városban elemezték hat szárazföldi élőlénycsoport (méhek, futóbogarak, kétéltűek, hüllők, madarak, denevérek) 5302 fajának elterjedését és funkcionális jellemzőit.
A vizsgált 379 város között Debrecen volt az egyetlen magyarországi. A Debrecenben végzett felmérésben az Ökológiai Tanszék több kutatója, Magura Tibor egyetemi tanár, Tóthmérész Béla egyetemi tanár, Mizser Szabolcs egyetemi adjunktus és Horváth Roland egyetemi docens vett részt. A vizsgálatokból kiderült, hogy az urbanizáció egyértelmű hatást gyakorolt a tanulmányozott funkcionális jellemzőkre, azonban ezek a különböző élőlényeknél eltérőek voltak.
„Az eredmények azt mutatják, hogy például a testméretre is eltérően hatott az urbanizáció. Eredményeink azt is sugallják, hogy a megnövekedett városi felszínborítás a vizsgált élőlénycsoportoktól függően egy speciálisabb vagy általánosabb étrend felé való elmozdulást idézhet elő” – fejtette ki Magura Tibor.
„Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak azoknak a tévhiteknek a cáfolatára, amelyek szerint a városi környezet biológiai sivatag , és a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethetetlen a városi területekkel. Valójában a források – különösen a szaporodáshoz kapcsolódóak – a kulcsfontosságú tényezők, amelyek meghatározzák a városi környezetben a szárazföldi élőlények sokféleségét” – ismertette a Debreceni Egyetem professzora.
A nemzetközi projekt eredményeit a rangos tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben publikálták. A tanulmány szabadon hozzáférhető.
A kutatók tervei között szerepel, hogy további élőlénycsoportokban is elvégzik az elemzéseket.
(Sajtóközpont – CzA/HP)
Fotó: unideb.hu
Hozzászólások