Az "alacsony munkaintenzitású háztartásokban" élő romák aránya a 2009-ben mért 48 százalékról 2014-re 26 százalékra csökkent, azaz nőtt a foglalkoztatottságuk aránya – hangsúlyozta Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten.
A helyettes államtitkár a Kézikönyv a helyi roma közösségek életkörülményeinek javítása helyi szinten című kiadvány bemutatóján úgy fogalmazott: "nem vidámak" a magyarországi szegénységgel kapcsolatos adatok, de vannak eredmények, amelyekről beszélni kell.
Langerné Victor Katalin azt mondta: csökkent a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya az elmúlt években, szavai szerint körülbelül 450 ezer ember "nagyon jól célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően" kikerült ebből a körből. Hozzátette, ebből a romák is – kevésbé ugyan, de – részesedtek.
A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők csoportja a jövedelmi szegénységben és a munkaszegénységben élőkből áll, valamint azokból, akik bizonyos anyagi javakhoz nem férnek hozzá – részletezte. Ez alapján "egyértelmű a javulás": ennek a rétegnek az aránya a teljes lakosság körében 41,7 százalékról 34,7 százalékra csökkent 2009-ről 2014-re, ugyanez az arány a romák körében 92 százalékról 89 százalékra mérséklődött – ismertette.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az "alacsony munkaintenzitású háztartásokban" élő romák aránya a 2009-ben mért 48 százalékról 2014-re 26 százalékra csökkent. (Alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők azok, akiknek a háztartásából egyetlen felnőtt sem dolgozott az adott évben nyolc hónapnál többet.)
Már látszanak az integrált szemléleten alapuló, a problémákat együttesen figyelembe vevő, 2011-ben elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia eredményei – mondta -, de folytatni kell, célzott programokkal kell segíteni azt társadalmi réteget, amelyet nem érintett teljes körűen a devizahitelek csökkentése vagy a lakásfenntartási kedvezmények.
Az új, 2017-ig szóló intézkedési tervvel kapcsolatban kiemelte a többi között a területi fejlesztéseket, a lakhatási integrációt, az oktatási lehetőségeket, valamint a foglalkoztathatóság megteremtésére vonatkozó lépéseket.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány honlapján elérhető az új, 2017-ig szóló intézkedési terv, amelyből kiemelte a többi között az oktatással, a deszegregációval és a pedagógusok gyakorlatorientált képzésével kapcsolatos pontokat.
A kézikönyvről Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: a helyi önkormányzatoknak, helyi civil szervezeteknek nyújt segítséget és a lakhatási problémákkal foglalkozik. A kézikönyv segíthet a társadalmi befogadás megvalósításában – tette hozzá.
Langerné Victor Katalin üdvözölte, hogy a kézikönyv gyakorlati megközelítést alkalmaz, és hozzátette: szerinte óriási segítséget fog nyújtani a terepen dolgozóknak.
(MTI)
Hozzászólások