Javult a háztartások jövedelmi helyzete és nőtt az átlagos életszínvonal Magyarországon, tavaly mintegy 4,7 százalékkal emelkedett a reáljövedelem és a legszegényebbek jövedelme nőtt leginkább, 5-6 százalékkal az előző évhez képest – egyebek közt ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala, 2015 című kiadványából.
A háztartások egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelme 2015-ben 1,44 millió forint, nettó jövedelme pedig 1,15 millió forint volt, az előbbi 4,8, az utóbbi 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó jövedelmeket alkotó munka- és a társadalmi jövedelmek egyaránt emelkedtek, de előbbi nagyobb mértékben, aránya pedig magasabb lett, elérte a 69 százalékot.
Kincses Áron, a KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztályának helyettes vezetője a kiadvány csütörtöki ismertetésekor kiemelte azt is, hogy a három és több gyerekes családok jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben, átlagosan 17,8 százalékkal.
Elmondta: a mélyszegénységben élők száma tovább csökkent, 293 ezerről 185 ezerre, arányuk 3 százalékról 1,9 százalékra mérséklődött, és a jövedelmi egyenlőtlenségek is csökkentek kis mértékben tavaly. Európában Magyarország a közepesnél egy kicsit kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik.
A kutatás szerint Magyarországon 2,541 millióan voltak fokozottan kitéve szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának tavaly, ami a népesség 26,3 százaléka, ami csaknem 2 százalékpontos csökkenés 2014-hez képest. Az összetett szegénységi mutató három halmazt foglal magában: a relatív jövedelmi szegénységben, a súlyos anyagi deprivációban, illetve a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőket.
A vezetőhelyettes elmondta: a szegénység kockázata az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a 18 év alatti gyermekek, az alacsony végzettségűek, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma népcsoport esetében is. Különösen kedvező eredménynek tartotta, hogy a legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25 százalékról 19,9 százalékra csökkent.
Janák Katalin, a hivatal életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály vezetője a szegénység mérésére használt indikátorokról elmondta: a KSH azután döntött azok kizárólagos alkalmazásáról, hogy a hivatal által tavaly bemutatott, létminimum-számítás megújítására vonatkozó két javaslatról szóló egyeztetések nem hoztak eredményt. Az új mérőszámokra részben azért sem sikerült szakmai konszenzust kialakítani, mert a szakmai párbeszéd helyet politikai vita alakult ki a létminimum felülvizsgálata körül – jegyezte meg a főosztály-vezető.
Janák Katalin felidézte, hogy a létminimum-számítás átalakítására azért is lenne szükség, mert a létminimum hazai elnevezése köznyelvben a mélyszegénységre utal, de valójában a 2015-ig számított létminimum értéke az átlagos jövedelemhez közeli érték. A létminimum-számításra vonatkozó sztenderd nemzetközi módszertan egyelőre nem létezik, jelenleg az úgynevezett laekeni indikátorok módszertana az egyetlen elismert eszköz, amit 2005 óta közöl a KSH.
Kincses Áron beszámolt arról is, hogy a kedvező gazdasági környezet eredményeként egyúttal többet is költöttek a magyarok össztársadalmi szinten, a kiadások a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölé emelkedtek. Tavaly a háztartások 979 ezer forintos egy főre jutó éves átlagos fogyasztási kiadása 7,8, az árak változását figyelembe véve 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Mint mondta, 2015-ben a közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat leszámítva mindenre többet költöttek a magyarok, legnagyobb mértékben a ruházkodásra, oktatásra, lakberendezésre fordított összegek emelkedtek. Kincses Áron pozitívan értékelte, hogy csökkent a megélhetéssel kapcsolatos, alapvető tételekre – élelmiszerre, lakásfenntartásra, közlekedésre – szánt összegek aránya.
A KSH a jövedelmi viszonyok abszolút mutatóin túl a szubjektív jóllétet, az emberek saját életük megítélését is vizsgálta, az eredmények alapján az élettel való elégedettség nem változott az elmúlt évekhez képest. A fiatal felnőttek elégedettek a leginkább, majd ez jelentősen csökken az életkor előrehaladtával 45-54 éves korcsoportig. A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolai végzettség meghatározóan befolyásolja a megítélést, elégedettséget, emberekbe vetett bizalmat. A szakértők megállapították azt is, hogy 2015-ben javult az emberek biztonságérzete, míg 2013-ban még csak a társadalom 64 százaléka érezte magát biztonságban, 2014-ben az arány már 74 százalék, tavaly pedig 75 százalék volt.
A KSH vizsgálata egységes európai uniós módszertan alapján valósul meg, az eredményeket pedig az Eurostat validálja.
(MTI)
Hozzászólások