A Debreceni Egyetem (DE) a következő nyolc évben, több mint 400 milliárd forintot költene a fejlesztésekre – ismertette Bács Zoltán kancellár az intézmény, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés és a Debreceni Önkormányzat jövőbeni terveit bemutató sajtótájékoztatón.
– A 400 milliárd forint 50%-át egészségügyre, 30%-át oktatásra, 20%-át innovációra, gazdaságfejlesztésre fordítanánk
jelentette ki a Kölcsey Központban tartott keddi tájékoztatón Bács Zoltán, a DE kancellárja.
Az egyetemi vezető kifejtette, hogy 2022-ben megkezdődhetnek:
- a Debreceni Autóipari Központ megvalósításához kapcsolódóan a Műszaki Kar fejlesztése
- a Kémia Épületet rekonstruálása
- a Járműlabor létrehozása az egyetem Vezér utcai ipari parkjában
Hosszabbtávú tervek:
- Jelentős közműfejlesztések, bővítések várhatók:
- az Egyetem téri
- a Böszörményi úti
- a Nagyerdei campusokon
- a Klinikai Központban
- épül a lelátó bővítése a Dóczy utcai sportlétesítményben
- a Balásházy János gimnázium és szakképző bővítése napirenden van
- az egyetem Főépületét előbb kívül, aztán belül is felújítanák
- modernizálnák az energetikai rendszert
- növelnék a kollégiumi férőhelyek számát
- korszerűsítenék a Nagyerdei körúton található, az orvosképzésnek helyet adó Elméleti Tömböt
- a Böszörményi úton megújulhat a 40-50 éves A és B épület
- a Dóczy utcán a Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete is megújulhat
- az Arany János téri Iskolában energetikai fejlesztést terveznek
- renoválnák a Kossuth Gimnázium bejárata mellett található romos épületet is
A kancellár a tervezett egészségügyi beruházások között említette a sugárterápiás és a diagnosztikai eszközök fejlesztését, illetve a robotsebészet alkalmazását a klinikán. Gyermeksürgősségi központot alakítanának ki, és a családtervezést támogatandó javítanák a mesterséges megtermékenyítés körülményeit.
Új létesítménnyel segítenék a 100 éves pavilonrendszerben működő Klinikai Központot.
– Azt a célt tűztük ki, hogy tömbkórházat, vagy, ahogy mondják, úgynevezett szuperkórházat hozzunk létre, amely magában foglalja az összes műtéti szakmát, így nem kell épületek között szállítani a betegeket, mint most a klinikán. Az új létesítménybe szeretnénk koncentrálni a járóbeteg ellátást is – fejtette ki az egyetemi vezető. Hozzátette: a helyszín még nem dőlt el. A várhatóan 10 éves távlatban megvalósuló, 150-200 milliárd forintos beruházás tervezését 2024-ig szeretnék befejezni.
Hamarosan kiválasztják az egyetem Vezér utcai ipari parkjában megvalósuló Nemzeti Oltóanyaggyár kivitelezőjét. Az épület ez év őszére elkészülhet, a termelés várhatóan egy éven belül indul, az ehhez kapcsolódó Pilot Labor már épül, és annak használata az idén megkezdődik.
Az egyetemi Science Parkban kapna majd helyet a Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, amelynek része lenne a gyakorlati képzést is szolgáló tablettázó és kapszulázó középüzem, illetve épülne egy környezetvédelmi izotóplabor is.
Az agrárképzésben Állategészségügyi Központot alakítanának ki.
A tervek között szerepel egy Sporttudományi Kutató Fejlesztő és Innovációs Központ megvalósítása.
A Kartács utcai Park Hotel helyén UniGreen néven innovációs oktató szállodát és tanéttermet akarnak építeni.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke közölte, hogy a Debrecennel közös céljaikat hét pontban határozták meg:
- a közlekedési hálózatok és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése
- az életminőség javítása Debrecenben
- a vízgazdálkodás, közmű és energia, a megújuló energia hasznosítása
- gazdaság- és innovációfejlesztés
- az oktatás fejlesztése
- az egészségügy fejlesztése
- turisztikai fejlesztések
Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, hogy a megyei fejlesztésekre 73 milliárd forint, Debrecen beruházásaira 43 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy a 2030-ig szóló városfejlesztési stratégia már olvasható és véleményezhető Debrecen Megyei Jogú Város honlapján.
Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóiroda – Ocs