Írhatnám, hogy John Lennon, a zenész. De az kevés lenne. Hiszen alkotó ember volt, aki rajzolt, írt, majd Yoko Ono oldalán valami sokkal többet is tett: békeaktivista lett, aki élete végéig egy jobb világban reménykedett és ezen dolgozott. 80 éve született és közel 40 éve távozott.
Az pedig a sors iróniája, hogy erőszakos halált halt. Mark David Chapman 1980. december 8-án lőtte le. Tette miatt mai napig is börtönben van, eddigi összes szabadulási kérelmét elutasították. Idén szeptemberben viszont életében először bocsánatot kért Lennon özvegyétől.
John életének négy legmeghatározóbb éve mind kerek szám: 1940-ben született, 1960-ban alapította a The Beatles-t, 1970-ben feloszlottak, majd 1980-ban véget ért földi léte. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mit hagyott itt számunkra. Közhelyes, de rá nézve maradéktalanul igaz, hogy életünk tartalmasságát nem évek számában kell nézni, hanem tettekben, élményekben. Rövid élete pedig igen gazdag volt ezekben. Amit a könnyűzenéért tett társaival, az alapvetően változtatta meg a világot. Amit párjával, alkotótársával adott a köznek, az pedig nemcsak példaértékű, de legalább annyira maradandó, mint dalai(k).
A nagy sikerek után, 1967 körül már érezte, hogy a Beatles keretei – bár nagyon tágak – nem alkalmasak mindenre, ami a fejében van. 1968-ban novemberében (csupán egy héttel a nagysikerű Fehér Album után) jelentették meg Yoko-val az Unfinished Music No. 1: Two Virgins című kísérleti lemezüket. Ezt 1969-ben még két hasonló követte: májusban az Unfinished Music No. 2: Life with the Lions, majd novemberben a Wedding Album. A kettő között azonban történt még egy fontos esemény: 1969 szeptemberében elsőként adott teljes koncertet a Beatles-tagok közül. Egy Torontói fesztiválon, a béke jegyében lépett színpadra. Hazafelé tartva megfogadta, majd közölte az alkalmi formáció tagjaival: kilép az anyazenekarból. Ezt a nagyvilág végül csak 1970 tavaszán tudta meg, ráadásul nem is tőle. De ez már egy másik történet.
Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: „boldog”. Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet.
John Lennon
1970 decemberében megjelent a John Lennon / Plastic Ono Band című első igazi szólólemeze, amelyen minden dal arany. A sikolyterápiát megjárt művész végre fel tudta dolgozni anyja tragikus halálát és apja örökös hiányát. Végre helyre tette múltját, Istennel, a Beatles-szel kapcsolatos érzéseit és úgy sikerült szerelmet vallania, mint azelőtt soha. Bár mind a négy tag erős szólólemezt adott ki 1970-ben, kétségtelenül Lennon alkotása volt a legsúlyosabb, legszemélyesebb és legfelkavaróbb. Végre teljes mértékben önmaga lehetett. Ezt az utat folytatva 1971-ben jelent meg az Imagine, amely nem csak a címadó dal miatt vált hihetetlenül népszerűvé, hiszen tele van hasonlóan értékes és társadalmilag fontos üzenetekkel.
1972-ben a Some Time in New York City már kevésbé volt sikeres és ismét kísérletezőbb lett, az 1973-as Mind Games viszont újra erőt mutatott. A következő évben a Walls and Bridges megint népszerű volt, 1975-ben viszont már kicsit unta az egészet, ekkor kedvenc dalaiból készített feldolgozáslemezt Rock ’n’ Roll címmel. Ez az év (1975) neki már másról szólt: megszületett Sean, vagyis John és Yoko egyetlen közös gyereke. Innentől az apaságé lett a főszerep, visszavonulva élte New York-i életét. 1980-ban ismét vágyott az alkotásra, közös dalokat rögzítettek Yoko-val, ezek egyik fele jelent meg Double Fantasy néven 1980. novemberében. A következő hónapban meggyilkolták. A maradék felvételt Yoko csak később bírta befejezni, így csak 1984-ben látott napvilágot Milk and Honey címmel.
Persze élete nem csak a lemezekről szólt: barátságot ápolt a Rolling Stones tagjaival, egyik példaképével, Chuck Berry-vel is volt lehetősége zenélni, párjával inspirálták egymást, tüntetéseken vettek részt, a békéről beszéltek, kritizálták a kormányokat, a háborúkat és közben szinte folyamatosan alkottak. Volt zenésztársai közül George Harrison és Ringo Starr mindvégig barátként volt mellette, Paul McCartney-val viszont viharossá vált a kapcsolata, 1970-től kezdve nem álltak szóba egymással, de szerencsére halála előtt nem sokkal mégis találkoztak és kibékültek.
Halála azóta is óriási veszteség, de szerencsére dalai, gondolatai, remek humora, éles esze, versei rajzai és mosolya örökre velünk marad és várja, hogy a következő generációk is felfedezhessék ezt a fantasztikus embert, aki negyven év alatt többet hozott létre, mint mások kétszer ennyi idő alatt.
Ma, születésének nyolcvanadik évfordulóján Gimme Some Truth címmel jelenik meg egy új válogatásalbum, amelyen újrakeverve, felújítottan szerepelnek legjobb, legismertebb dalai. A 36 dalt tartalmazó kiadvány digitálisan többek között itt érhető el:
Hozzászólások