Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező – 13. havi juttatás formájában kifizetett – bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban. Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.
Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni? – tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül “éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat”. Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.
Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 31-ét korábban a “szolidaritás napjaként” hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.
Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, “koncepcióváltásra van szükség”. Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.
Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során nem változtak a pedagógusok követelései: azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését és az efölötti munkavégzés túlóradíjjal való elismerését. Követelik továbbá a nem pedagógus dolgozók fizetésének emelését, az asszisztensek munkaidejének méltányos beosztását, a sztrájktörvény módosítását, és az azonnali hatályú felmondás alkalmazását kiterjesztő rendelet visszavonását.
Kiemelete, hogy a szakképzésben dolgozók is tudnak sztrájkolni, mivel egyéves “hercehurca” után a bíróság is kimondta, hogy a szakképzési intézményekben sincs akadálya a figyelmeztető sztrájknak. Komjáthy Anna úgy véle, a tantestületeket “szét fogja robbantani” a kormány által bevezetni kívánt új teljesítményértékelés, amely lehetővé teszi, hogy a béreket felfelé vagy lefelé eltérítse a munkáltató.
Pirint Gergő az Egységes Diákfront képviseletében azt hangoztatta, hogy szolidaritási akciójuk keretében a keddi napra szervezett ülősztrájkhoz országszerte több mint száz iskola csatlakozott. Bejelentette: következő tüntetésüket március 15-re tervezik.
Hozzászólások