A Hajdúböszörményi Járásbíróság pénteken hozott ítéletében bűnösnek mondta ki két rendbeli csalás bűntettében T. Attila vádlottat, ezért őt halmazati büntetésül 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 2.500 forintban állapította meg a bíróság, így a vádlottnak összesen 1 millió 250 ezer forintot kell megfizetnie.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását követően az alábbi tényállást állapította meg:
T. Attila vádlott a vádbeli időszakban az Országos Polgárőr Szövetség elnökhelyettese és a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke volt.
Az Országos Polgárőr Szövetség nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le 2016. év első negyedévében láthatósági mellények beszerzése tárgyában, melyre a V. Kft. 2016. februárjában pályázatot nyújtott be, de előtte, 2016. januárjában felvette a kapcsolatot a hajdúböszörményi cég vezetőjével, akivel megállapodott abban, hogy a láthatósági mellényeket kész állapotban a kft-jétől fogja megvásárolni.
2016. február 15. napján a közbeszerzésre tett ajánlatok nyilvános felbontása során egyértelművé vált, hogy a közbeszerzési eljárás során – minden előírt feltétel szempontjából – a legkedvezőbb ajánlatot a V. Kft. tette.
T. Attila vádlott – tudva azt, hogy a láthatósági mellények legyártását a V. Kft nyeri meg, melyet a böszörményi cég bevonásával fog teljesíteni – 2016. április 29-én 7 óra körüli időben személyesen felkereste a böszörményi cég vezetőjét (az egyik sértettet) az irodájában, ahol tőle 2 millió forintot kért azzal, hogy azt az „Öregnek” (az OPSZ elnökének) kellene felküldeni, a pénz kérésének a célját azonban nem jelölte meg. A sértett mondta a vádlottnak, hogy ezt a másik sértettel kellene rendeznie, hiszen ő áll kapcsolatban az OPSZ-szel, a pályázatot ő nyerte meg.
Ekkor a sértett – T. Attila vádlott jelenlétében – megpróbálta felhívni a másik cég vezetőjét, de a hívás nem sikerült, mert a V.Kft. vezetője külföldön tartózkodott. A sértett ekkor sms-ben tájékoztatta őt a pénz kéréséről. Távozásakor a vádlott azt mondta, hogy hozzávetőlegesen 10 nap múlva vinné a pénzt Budapestre, addig egyeztesse ezt a másik sértettel, és ha rendben van, szóljon neki telefonon.
A V.Kft. cégvezetője külföldről történő hazaérkezését követően, május első napjaiban a sértettek telefonon megbeszélték, hogy a böszörményi cég vezetője átadja a kettőjük nevében a 2 millió forintot a vádlottnak, de a V.Kft. vezetője a ráeső 1 millió forint másik sértettnek történő átadását ahhoz kötötte, hogy előtte a pénzkérést ellenőrzi az OPSZ elnökénél.
A böszörményi cég vezetője a 2 millió forintot 2016. május hónap első napjaiban – pontosabban meg nem határozható időben cége irodájában átadta a vádlottnak, egyúttal jelezte, hogy a pénz átadásáról a másik sértett is tud, de ő sem érti miért van erre szükség, ezért biztosan meg fogja kérdezni erről az OPSZ elnökét.
A közbeszerzési keretszerződés aláírására 2016. május 23. napján került sor.
A V.Kft. vezetője 2016. szeptember- 6-án adta át az 1 millió forintot a böszörményi cég vezetőjének.
A V.Kft. képviselője többszöri próbálkozás után 2016. november 21. napján találkozott az OPSZ elnökével, kérdezte, hogy a vádlott által kért pénzt megkapta-e, melynek során kiderült, hogy a férfi semmilyen célra nem kért és nem kapott pénzt.
Még aznap, a találkozót követően a V.Kft. vezetője felhívta a másik sértettet, elmondta neki, hogy az OPSZ elnöke nem kért és nem is kapott pénzt, valamint jelezte, hogy az elnök feljelentést fog tenni az ügyben. Erről még ugyanezen a napon a böszörményi cég képviselője telefonon tájékoztatta a vádlottat, majd személyesen is beszélt vele erről.
2016. november 22-én 8 óra 30 perc körüli időben T. Attila vádlott megjelent a hajdúböszörményi cég irodájában és a magával vitt zöld nylontasakba tett 2 millió forintot átadta a sértettnek azzal, hogy „visszahoztam a kölcsönt, amit akkor kértem.” A sértett korábban nem adott kölcsönt a vádlottnak. A nylontasakban lévő pénzt számolatlanul betette az irodában lévő szekrény alsó kihúzható fiókjába, amit be is zárt. A 2 millió forintot a nyomozó hatóság 2016. november 23-án a kft. irodájában lefoglalta.
A bíróság megállapította, hogy a vádlott fenti magatartásával tévedésbe ejtette a sértetteket, ezzel számukra 1-1 millió forint kárt okozott, mely kár a pénzösszeg nyomozó hatóság általi lefoglalásával és a sértettek részére történő kiadásával megtérült.
Lugosi Tímea bíró az ítélet indokolása során kitért arra, hogy a vádlott tagadásával szemben a sértettek tanúvallomásait fogadta el a bíróság, melyeket közvetett bizonyítékok is alátámasztottak.
A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, valamint azt is, hogy a sértetteknek okozott kár megtérült.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért – felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért -, míg a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.
Az ügy másodfokon a Debreceni Törvényszéken folytatódik.
Hozzászólások