Az elmúlt esztendőben szinte mindenkit a koronavírus és az azzal összefüggő események nyugtalanítottak. A 94 éves természet-dokumentumfilmes David Attenborough is egy igazán személyes filmmel adott hangot egyre fokozódó aggodalmának, de nem a vírus, hanem a klímaváltozás kapcsán. Az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) című alkotásában kifejti: hogyan és mit tehetünk a Földünkért, és ezzel egy időben önmagunkért, a következő generációkért annak érdekében, hogy az emberiség túlélje azt a válságot, amit saját maga idézett elő.
Hogyan működjünk együtt a természettel, hogy az mindenki javát szolgálja? Milyen előnyei vannak a megújuló energiaforrások használatának? A Föld szempontjából miért szükségszerű megváltoztatni az étrendünket és kevesebb húst ennünk?
David Attenborough elmondja nekünk!
A természettudós szerint a legfontosabb, hogy vissza kell állítani a természetes állapotot. A stabilitás helyreállítása érdekében elsősorban növelni kell a biodiverzitást (biológiai sokféleséget) pontosan azt, amit a túlszaporodó emberiség eltűntetett, ez ugyanis elengedhetetlen az élethez. Az ép ökoszisztémák gondoskodnak például a levegő és a víz tisztaságáról, hozzájárulnak az éghajlat egyensúlyának megőrzéséhez, lehetővé teszik a termények beporzását.
Kölcsönös együttműködés
Attenborough azt vallja: a természet segít nekünk, ha jól bánunk vele. Ha együttműködünk, adunk és kapunk egymástól, nem egyoldalúan csak elveszünk. Az ember sajnos hajlamos úgy vélni, a Föld természeti kincsei alanyi jogon járnak neki. Gondoljunk csak egy hétköznapi példára: mi sem szeretjük, ha a kapcsolatainkban kihasználnak bennünket. Ha mindig csak adunk, ám a másik fél ezt semmilyen módon nem viszonozza, csak kihasznál minket. Nos, a bolygónk sem szereti. És nem is tudja ezt a fajta hozzáállást a végtelenségig tolerálni.
„A természet a legnagyobb szövetségesünk, és a legnagyobb motiváló erő! Ha gondoskodunk a természetről, a természet is gondoskodik majd rólunk”
mondja a dokumentumfilmes.
Építsük megújuló energiára a jövőnket
A Földön évmilliók alatt kialakult fosszilis energiahordozókat, – mint amilyen a szén, a kőolaj, az olajtermékek és a földgáz, – az emberiségnek néhány száz év alatt sikerült energiavámpír módjára szinte teljesen kiszipolyoznia földből. Pedig – és itt jön ismét a kooperáció fontossága – a természettel együttműködve is szert tehetünk az energiaszükségletünk száz százalékára!
A természetnek vannak végtelen erőforrásai is, és ezekkel a megújuló energiákkal – napfénnyel, széllel, vízzel és geometrikus energiával – is lehet működtetni a világunkat. Az élővilág alapvetően napenergiával működik. A Föld növényei naponta 3 billió kWh napenergiát fognak be. Ez közel hússzorosa a számunkra szükséges energiának, csak napfényből! – hívja fel a figyelmet Attenborough, s hozzáteszi, egy megújuló jövő tele van előnyökkel.
„Az energia mindenhol olcsóbb lesz. A városaink csendesebbek és tisztábbak lesznek. És a megújuló energia – a fosszilissel ellentétben – sosem fog elfogyni.”
Húsz éven belül a megújuló energiaforrások lehetnek a legfőbbek a világon. A másik fontos dolog, hogy meg kell tanulnunk, hogy hogyan nyerjünk hasznot a földből úgy, hogy az segíti, mintsem kárára válik a vadvilágnak. Miként halásszunk tengereinkben úgy, hogy azok gyorsan felépülhessenek? És miként használjuk erdőinket fenntartható módon?
Fogyasszunk kevesebb húst
Alaposan csökkentenünk kell a művelésbe vont területeket, hogy helyet adjunk a visszatérő vadvilágnak. Ezt leggyorsabban és leghatékonyabban úgy valósíthatjuk meg, ha megváltoztatjuk az étrendünket! A nagy húsevők ritkák a természetben, mert sok zsákmány kell ahhoz, hogy mindegyik élni tudjon. A tanzániai Serengeti Nemzeti Park minden egyes ragadozójának, több mint 100 zsákmányállat jut. Bármikor, amikor mi is a húst választjuk, ilyen óriási teret veszünk igénybe – szemlélteti a szakember.
A bolygó viszont nem képes ellátni több milliárd húsevőt. Egyszerűen erre nincs elég hely. Sir Attenborough szerint a most megművelt területek pusztán felére lenne szükségünk, ha mindannyiunk étrendje többnyire növényi alapú lenne.
Növénytermesztés a nagyvárosban
Hollandia a világ egyik legsűrűbben lakott országa. Tele van családi gazdaságokkal, amelyeknek nincs hova terjeszkedniük. Adódik a kérdés: Hogyan tudunk több élelmiszert előállítani kevesebb föld megművelésével? A holland farmerek szakértői annak, miként hozható ki a legtöbb e kis földből. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy mérete ellenére Hollandia ma a világ második legnagyobb élelmiszer-exportőre.
„Sürgősen szükségünk van szabad földekre.”
Elkezdhetünk élelmiszert termelni új tereken. Épületeken belül, a városokban – mutat rá a dokumentumfilmes. Ahogy javítjuk földművelési szokásainkat, visszafordítjuk a földfoglalás folyamatát, melyet az emberiség a földművelés kezdete óta gyakorol.
Dús erdők, egészséges óceánok
Az erdők a bolygónk gyógyulásának alapvető elemei. Minél természetesebbek, változatosabbak, annál hatékonyabbak az atmoszférából származó szén-dioxid elnyelésében. Ezért is kell mindenhol azonnal leállítani az erdőirtásokat. Ha a helyet újra fák borítanák, azok elnyelnék a szén-dioxid kétharmadát, amennyit tevékenységünk során ez idáig a légkörbe eregettünk. Az élővilág továbbá nem működhet egészséges óceánok nélkül sem, amik szintén fontos szövetségeseink abban, hogy csökkentsük a légkör széntartalmát. Mindemellett fontos táplálékforrás is egyben. A halászat a világ legnagyszerűbb vadhúsforrása, és ha jól csináljuk, megmaradhat annak.
Végső ébresztő
Most a mi fajunk számára jött el az idő, hogy ne pusztán növekedjen! – hangsúlyozza Attenborough. Mint mondja: elértünk egy út végére. Az emberiségnek most jött el az utolsó pillanat, hogy olyan életet hozzon létre a bolygón, mely egyensúlyban van a természettel.
„Egy dologban biztos vagyok. Ez nem a bolygó megmentéséről szól. Ez a saját magunk megmentéséről szól”
mutat rá.
Velünk, vagy nélkülünk, de a természet újjá fog épülni. A dokumentumfilmes Csernobilből búcsúzik e szavakkal a nézőktől, melyet az elmúlt 30 évben újra visszavett a természet. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy bármilyen súlyosak is a hibáink, a természet végső soron úrrá lesz mindenen. Az élővilág fenn fog maradni. Mi, emberek, nem feltétlenül. Minden csak akarat kérdése. Mert a lehetőség, hogy létrehozzuk a tökéletes otthont magunk számára – adott.
Hozzászólások