A Debreceni Református Hittudományi Egyetem a reformáció 500. évfordulója és a Magyarországi Református Egyház fennállásának 450. évfordulója alkalmából elkészített és készülő filmekről tartott filmbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót december 14-én.
Az évfordulók szempontjából a legjelentősebb filmes alkotás a Cséke Zsolt által rendezett, Debrecen, a reformáció városa c. kisfilm, amely öt és fél percben mutatja be a reformáció történetét Debrecenben a 16. századi kezdetektől a napjainkig, felidézve az országos, sőt nemzetközi kisugárzású debreceni egyházi élet legfontosabb mozzanatait: a helvét reformáció elterjedésének legendás történetétől a Kollégium-, az ispotály- és a nyomdaalapításon át a nagytemplomi trónfosztásig és a pápalátogatásig. A film a Genfből induló és Wittenbergbe érkező, közben Debrecent is érintő vándorkamion, s egyben a nemzetközi programsorozat bemutatkozó filmje is, amely a magyar mellett német és angol nyelven is elérhető.
„A nemzetközi színtérre készült film felkerül majd egy európai filmes adatbázisba, amely bárki számára elérhető, valamint már DVD-n is kapható három nyelven. Nagyon hálásak vagyunk a készítőknek, és az önkéntes szereplőknek is, akik nélkül ez a mű nem jöhetett volna létre. Emellett köszönettel tartozunk a Debrecen Televíziónak és a Magyar Televíziónak is az archív felvételekért. A film májustól október végig készült” – mondta dr. Bölcskei Gusztáv, a DRHE rektora.
Cséke Zsolt, a film rendezője úgy fogalmazott, hogy kihívásokkal teli, de nagyszerű feladat volt a film elkészítése. A legnehezebb feladat a már nem létező történelmi helyszínek és események hiteles bemutatása volt, azonban a szakértők, az önkéntesek és az animációs technika segítségével sikerült közel hozni a mai kor számára a múltat. A korabeli ruházatot a Csokonai Színháztól kapták kölcsön, a szereplők között ott vannak a Debreceni Református Kollégium Gimnázium tanárai és diákjai, a téglási Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptáncosai, a téglási Bek Pál Kertbarát Kör, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, a Nyírség Néptáncegyüttes, a Hajdúsági Diabetes Egyesület, a Cukorbetegek Nyíregyházi Egyesület tagjai, sőt a kosárlabdás barátok is szerepet kaptak. Ebből is látszik, hogy óriási összefogással készült el a film. Az animációk elkészítése pedig sokszor nem csak számítógépes munkát jelentett, a Nagytemplom újjáépítéséről készült jelenethez a korabeli állványzatot ténylegesen fel kellett építeni egy zöld háttér előtt, majd mögé animálták a Nagytemplom akkori képét.
Dr. Győri L. János, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója, a filmkészítés során az egyik segítő szakértő megerősítette Cséke Zsolt szavait, miszerint a legnagyobb kihívás a hitelesség megőrzése volt. Sajnos Debrecenben nem maradt fent egy építmény sem, míg a történelmi városok nagy részében sok épület megmaradt. Győri L. János elárulta, hogy az egyik jelenetet például a kertjében forgatták, mert ott van líceumfa. „Számomra is érdekes volt látni a végeredményt, hogy a kertünkben a filmben megjelenik a Szent András Templom, amely leginkább a mai ócsai templomhoz hasonlít.”
Dr. Baráth Béla Levente, a DRHE egyetemi tanára, a film másik segítő szakértője hozzátette, hogy „olyan lehetőségként fogtam fel ennek a filmnek az elkészítését, amely egy olyan játék, amibe mi is bele tudunk helyezkedni. Attól hiteles, hogy nem a visszaidézett történelmet, hanem a velünk élő történelmet mutatja be. Üzen a jelennek és a jövőnek is, hogy mi, most, hogyan látjuk a reformációt.”
A DRHE már elkezdte a következő filmnek a munkálatait, szintén Cséke Zsolt rendezésében Nyilas Misi egy napja – Hajdani és mai diákélet a Debreceni Református Kollégiumban címmel.
A Debreceni Református Kollégium 1538 óta fennálló közoktatási és felsőoktatási intézmény, a magyar művelődéstörténet egyik fellegvára. Híres diákjai között találjuk Arany Jánost, Csokonai Vitéz Mihályt, Irinyi Jánost, Diószegi Sámuelt, Schulek Frigyest. A Kollégiumot az Országgyűlés 2013-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
Cséke Zsolt játék- és dokumentumfilmes elemeket is tartalmazó 52 perces alkotásának első része megeleveníti majd a hajdani kollégiumi diákélet minden fontos tényezőjét: a diáktisztségektől a napirenden, a diákviseleten és a hitéleten át a diákegyesületek világáig. Második része pedig arra keres választ, hogyan változott meg mára a kollégiumi diákok életformája: milyen a bennlakás, miképpen zajlik ma a legáció, élnek-e még az önképzőköri hagyományok, s milyen változásokon ment át mára Magyarország legrégebbi folyamatosan működő kórusa, a Kollégiumi Kántus.
Hozzászólások