Mondta ez Till Attila, aki bár rendezőként sok alkotáson dolgozott már, ez volt az első videóklipes munkája. A Tankcsapda Road Movie premier estjén jártunk, ami egyben a város legismertebb zenekarának 31. születésnapi zsúrja is volt.
Zsúr, mert bár torta volt bőven, az alkohol kevésbé fogyott most a belvárosi Roncsbárban. Nevetés viszont annál több volt. A klip egyik forgatási helyszínére tért vissza a három zenész és a rendező, ugyanis nyáron szintén a Roncsbár koncertterme adott otthon a videó zenélős jeleneteinek. A történet szerint a fiú és a lány plátói szerelembe esnek a buszon, a lány leszáll, napszemüvege nem, a srác pedig mindent elkövet, hogy azt visszajuttassa a tulajdonosának, még akkor is, ha csak egy mosoly lesz a fizetség. A kalandok közepette pedig megismerhetjük a Cívisváros legismertebb helyeit: Kossuth tér, Piac utca, Simonffy utca, a Csokonai Színház, a nemzetközi repülőtér, a Nagyerdei Stadion, az új Aquaticum, a Nagyerdei Víztorony és persze a Csapó utcai Roncsbár, majd végül a Békás-tó.
Aki jelen volt az október 14-ei premier esten a Roncsbárban, felvezetőként láthatta azt a kisfilmet is, amelyben Till Attila és a zenekar barangolnak a hajdúsági tájakon: előbb a Nagyerdei Víztorony kilátójában, majd a Főnix Csarnokban, végül a Hortobágyi Nemzeti Parkon keresztül Tiszacsegére érve a kompon és persze a Tiszacsegei Halászcsárdában korhely és hagyományos verziójú halászlevet szürcsölgetve (szegény Lukács, ezeknél a jeleneteknél nagyon nem találta a helyét, hiszen közel negyed évszázada nem fogyaszt húst). Ez a werkfilm jól megmutatja, hogy a zenekar három tagja mennyire ízig-vérig debreceni. Itt érzik csak igazán jól magukat. Ahogy Sidi mondta (aki nem egy alföldi gyerek volt): most már mindig innen indul és ide tér vissza, mindegy, hogy hová megy.
Az elkészült alkotások után közönségtalálkozó keretein belül beszélgetett a meghívottakkal a rendező, a zenekar és Lobenwein Norbert producer, akit leginkább a soproni VOLT Fesztivál kapcsán ismerhetünk. Ezen beszélgetés során megtudhattuk, hogy a Road Movie sorozat a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik projektje és célja, hogy hazai előadók mutassanak be egy-egy magyar tájegységet egy ahhoz passzoló dallal karöltve. A Tankcsapda a 2019-ben megjelent Liliput Hollywood című jubileumi albumuk egyik dalát (Ülj le mellém) választotta erre a célra, azzal a kikötéssel, hogy a kisfilmeket vezénylő Till Attila rendezze a magát a klipet is (az előző kilenc videó egyikének sem ő volt a rendezője, ez volt az első zenei klipes munkája). A közös munka 3-4 napot vett igénye idén júliusban. A főszerepet Csáki Benedek, a debreceni Páholy Lakásszínházat vezető Végh Veronika és Csáki Szabolcs fia kapta meg, aki idén kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (már, ha egyáltalán elkezdődött az oktatás). A női főszerepet Ritli Virág töltötte be.
A színpadi beszélgetés során Till Attila elárulta, hogy azért is volt neki nagyon fontos ez a munka, mert – bár mindig is szerette Debrecent –, most értette meg igazán, hogy Debrecen nem csak épületekből és terekből áll, hanem emberekből. És a debreceniség sokkal erősebb, mint a legtöbb városban. Lokálpatriotizmust sok helyen találni, de ilyen mély érzelmekkel megfűszerezve szinte sehol. Ahol az óvodás korú gyermektől kezdve a Loki ultrán át az egyetem felsővezetésén keresztül mindenki a városért él és lélegzik, ott van valami nagyon különleges a levegőben.
Íme a videó:
Sokszor hallani: Ez Debrecen! Nos, ez a videó eléggé megmutatja, hogy mi Debrecen. Természeti értékeink és épített környezetük mellett mi magunk. Cívisek és már kevésbé cívisek, akik büszkék a városra, a Nagyerdőre, az egyetemre, az ide települő multinacionális cégek tömkelegére, a multikultira, a hagyományokra, a Loki és DEAC színekben küzdő csapatokra, a múltunkra, a jelenünkre és a még sikeresebb jövőnkre.
Ne hagyd, hogy összezavarja az elmédet
Az az összeesküvés elmélet
Hogy mindent valami sötét erő irányít
Énekli a főhős a 30. évfordulón megjelent albumon. Mindegy, hogy CD, pendrive vagy Spotify a választás, az üzenet teljesen egyformán megy át: bármiféle világjárványtól függetlenül (hiszen hol tudtunk mi még ilyenről, amikor egy éve a Lovardában ugráltunk a zenekar 30. születésnapján) VAN remény, ha nem hagyjuk, hogy a negatív gondolatok és érzelmek eluralkodjanak rajtunk.
Mert a valódi erő áthat mindent
És senkinek sem árt, még ha
A remény fénye most nem is nagyon világít
Folytatja Lukács. Nos, tavaly ősszel sem nagyon világított, azóta meg még elég sokat gyengült a fénye. Viszont aki ott volt a Roncsbárban 2020. október 14-én, az érezhette, hogy az erő tényleg ott van. Vicces történetek, Tilla vagy Sidi érthetetlen optimizmusa és pozitív kisugárzása, a közönsége élő reakciója és a sok nevetés mind megmutatta, hogy érdemes dolgozni és néha azt megünnepelni. Ez a zenekar 31 éve megy előre, mint a puskagolyó. De ami ennél is fontosabb: nem hogy nem felejtik el gyökereiket, mint oly sok előadó és híresség, kifejezetten büszkék arra és szeretik. És mindezt nem a távolból teszik meg valami budai villa erkélyén merengve, hanem itt, köztünk élve. Ez Debrecen. Büszkék vagyunk rátok, srácok!
Hozzászólások