Átadták a visszafogadó munkahely díjakat hétfőn Budapesten, a kisgyermekes nők munkahelyi esélyegyenlőségét támogató munkáltatók elismerését a K&H Bank, és a debreceni NI Hungary Kft. kapta.
A Jól-Lét Alapítvány civil szervezetekkel együtt 2014 végén hirdette meg a munkám visszavár pályázatot, amelyre gyermekgondozási szabadságuk után korábbi munkahelyükre sikeresen visszatért szülők nevezhették munkaadójukat. A díjra tavaly 35 vállalatot jelöltek. Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete a konferencián rámutatott: nem az olaj- és gázipar járul hozzá a GDP-hez a legnagyobb mértékben a világon, hanem a nők munkaerőpiaci szerepvállalása. Hozzátette, a norvég nők 78 százaléka dolgozik, miközben a magyar nőknek csak 54 százaléka. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a magyar nőknek sok nehézséggel kell szembesülniük, ha családot és munkát is szeretnének. A kormánynak kell tennie valamit annak érdekében, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a munka vagy a család között. A nemek közti egyenlőség a gazdaságilag leghatékonyabb modell, a legnagyobb gazdasági növekedést mutató országokban a nők a legjobban integráltak a munkaerőpiacra – mondta. Az északi országokban, ahol jelenleg a legmagasabb a születési ráta, a nőknek nem kell választaniuk a munka és a család-gyermekvállalás között.
Kitért arra, hogy ha a parlament főleg 55-60 év közötti férfiakból áll, az nem teszi lehetővé a családbarát jogi háttér kialakítását. A világ parlamentjeiben, az afrikai és arab országokkal együtt 22 százalékos a nők aránya, miközben Magyarországon 10 százalék alatti, és nincs női miniszter. A nagykövet aktivitásra szólította fel a magyar nőket, hogy válasszanak nőket vagy az esélyegyenlőséget támogató pártokat, mert ha a nők nem aktívak a politikában, nem lesz változás. Szerinte a magyar nőknek nem szabad azt elfogadniuk, hogy nincs megfelelő képviseletük a parlamentben: a népesség felének megfelelően a hatalom 50 százalékát is birtokolniuk kellene.
Keveházi Kata, a díjakat átadó Jól-Lét Alapítvány vezetője arról beszélt: a nők munkaerő-piaci hátrányának felszámolásához társadalmi, szervezeti és magánéleti szinten is változások szükségesek, jelenleg nincs elköteleződés állami szinten az egyenlőség megvalósítására. Hozzátette: a nők és férfiak egyenlőségét biztosító közpolitikák, rugalmas munkaszervezés, és egyenlő szülő-háztartási feladatmegosztás nélkül a nők hátrányai rendre újrateremtődnek. A munka világában fennálló egyenlőtlenségek mögött nemi alapú társadalmi sztereotípiák állnak, ezek meghatározzák egyebek között, hogy a nők egész életükben jövedelmi és vagyoni hátrányban vannak, a munkahelyeken pedig kevesebb munkabért, bónuszt kapnak, és hátrányban vannak a teljesítmény megítélését vagy az előmenetelt illetően is – mutatott rá.
Szikla Dorottya, az MTA tudományos főmunkatársa ismertette: a visegrádi országok tartósan leszakadtak az unión belül az 50 százalék körüli női foglalkoztatási aránnyal. Magyarország helyzete a gyermektelen és a gyermekes nők foglalkoztatása közötti különbségben a legrosszabb: kétszer több a gyermektelenek aránya a foglalkoztatott nők között.
(MTI)
Hozzászólások