Debrecen adott otthont a tízéves jubileumát ünneplő országos konferenciasorozatnak, a HR Fest idei utolsó állomásának. A HR tematikájú rendezvényen, amely a cívisvárosban már Business Festté nőtte ki magát, téma volt többek között a szakemberhiány, az informatikus szakma jövője, valamint az olyan jelentős munkaerőpiaci kihívások kezelése, mint a bérspirál.
November 27-én a debreceni Business Festtel zárult az ország leglátogatottabb HR konferenciasorozata, ahol a hajdúság legjelentősebb munkáltatói mellett olyan neves szakértők is felszólaltak, mint Tari Annamária pszichoanalitikus és pszichoterapeuta, Hosszu Róbert, az NI ügyvezető igazgatója, valamint Vályi István, a the Zone főszerkesztője és tulajdonosa.
A „legdinamikusabb” régióban, de nem csak régióbelieknek szervezett rendezvényre több mint ezer résztvevő érkezett a Kölcsey Központba. A fesztivál programja egy rendhagyó beszélgetéssel indult, ahol Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő kölcsönzés- és közvetítés üzletágának (WHC Heads) vezetője interjúvolta Johannes Trauth-ot, a BMW Group debreceni gyárának alelnökét. A hallgatóság betekinthetett a BMW gyár kulisszái mögé, de most kivételesen nem a gépek és a technológia szemszögéből, hanem a vállalati kultúra és a jövőbe mutató készségek részéről.
A szakember elmondta, hogy a jövő gyáraiban a tehetségek megfelelő kezelése adhat valódi versenyelőnyt, ugyanakkor megtartásukhoz nemcsak a nyitottság, a felgyorsult világhoz való alkalmazkodás, hanem a képzési programok és fejlesztések gyorsítása is szükséges lesz.
A délelőtti előadások sorában egy formabontó kerekasztal keretében elemezték ki szakértők a diákmunka mítoszait: Frei Nikolett, az EY Head of Recruitment and Employer Branding vezetője, Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgálatás (WHC Student, Senior, Family) üzletágvezetője, valamint Németh Kevin, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának DEHÖK-elnöke döntötte le a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult tévhiteket Gábor Éva, a BMW Group Gyár Debrecen Lead HR-marketing-szakértőjének moderálásában.
A beszélgetés nem csak arra világított rá, hogy a diákmunkából igenis van előrelépési lehetőség, és ez nem csupán egy ideiglenes állapot, de a közönséget is bevonta a közös véleménynyilvánításba. Továbbá a panel cáfolta azt a felvetést, miszerint a cégek csak nyáron hajlandóak diákokat foglalkoztatni, rámutatva, a munkáltatók egész évben számítanak a hallgatókra, bár arról tényként beszéltek, hogy az iskolaszövetkezetek árbevételének közel 40 százaléka valóban a nyári hónapokban tevődik össze.
Mindemellett azt is kiemelték, hogy a munka világába nem feltétlenül a kitűnő diploma, hanem sokkal inkább a jelöltek hozzáállása és a tanulni akarás nyitja az ajtókat.
„A diákmunka nagyban átalakult az elmúlt 10-15 évben: már nemcsak kukoricacímerezésről beszélünk, hanem jelentősen megnőtt a fehérgalléros diákfoglalkoztatás aránya is. Egyértelműen látjuk azt a tendenciát, ahol a cégek szeretnék már fiatalon megtalálni és magukhoz vonzani azokat a diákokat, akikben a jövő munkaerejét látják”
emelte ki Margitics Ákos.
Szó esett a digitális átállás kérdéséről, pontosabban a digitális aláírások létjogosultságáról is. Szakály Balázs, a WHC Payroll (bérszámfejtés) üzletágvezetője, Szabó Flóra, a WHC Employment & Payroll Services vezetője és Lovász Dávid, az ID&Trust Kft. IT- biztonsági menedzsere részletesen ismertették az elektronikus aláírások típusait, különös tekintettel azok jogszabályi érvényességére. A szakértők kiemelték a digitalizáció számos előnyét, azonban rávilágítottak annak összetett bevezetésére, amely hosszú távú jogi kutatást és a belső munkafolyamatok alapos elemzését igényli. Hozzátették, hogy egy technológiai partner korai bevonása elengedhetetlen a zökkenőmentes integrációhoz, ezzel is elkerülve a későbbi drága módosításokat.
Hozzászólások