Immár hat éve alkalmazzák sikeresen ezt a komplex katéteres beavatkozást.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában végzik a legtöbb ballonos tüdőverőér-tágítás hazánkban– írja a hirek.unideb.hu. Az egyetemi portál cikke szerint
A komplex katéteres beavatkozást 2017-ben – hazánkban először – a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán alkalmazták. Azóta a debreceni szakemberek mintegy hatvan ballonos tágítást végeztek krónikus thromboembóliás pulmonális hipertóniában szenvedő betegeknél. A kezelés után jelentősen javul a páciensek életminősége, csökkennek fulladásos panaszaik és nő a fizikai terhelhetőségük.
A krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia a korábban tüdőembólián átesett betegek egy részénél, legfeljebb 8-12 százalékánál alakul ki. A kórkép során, a vérhígító ellenére is vérrögök maradnak a tüdőverőerekben,
melyek akadályozzák a vér zavartalan áramlását, nyomásemelkedést okozva a jobb szívfélben.
A betegek legfőbb panasza a fulladás. A betegség kezelésének egy speciális módja a ballonos pulmonális értágítás, melyet hazánkban először a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában alkalmaztak hat éve.
Az eljárás során a tüdő véráramlását akadályozó szervült vérrögök kitágításával mérséklik az áramlási akadályt, így a tüdőerekben csökken a nyomás, ezzel együtt a szív terhelése. A thrombusokat a jobb szívfélen keresztül közelítik meg. A katéteren át egy vékony, speciális drótot vezetnek át a vérrögön és azt egy ballonnal tágítják ki.
mondta a hirek.unideb.hu-nak Balogh László, a DE Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika klinikai szakorvosa.
2017 óta Magyarországon a legtöbb beavatkozást a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán végezték el, már mintegy hatvan sikeres ballonos pulmonális értágítást hajtottak végre a Debreceni Egyetem szakemberei.
Egy páciensnél általában több beavatkozásra van szükség, ugyanis sok tüdőverőér ágban maradhatnak embólusok, akár tizennyolc-húsz vérrög is kialakulhat. Minél súlyosabb az eset, annál több ülésben hajtjuk végre az összes tágítást. Az első magyarországi BPA óta annyi változott a technikában, hogy ma már egy ülésben minél több elzáródást próbálunk megszüntetni az ér eredeti átmérőjéhez képest alulméretezett ballonokkal. Így a korábbi öt-hat ülés helyett akár három-négy ülésben végezzük el a tágítást. Az áramlás óvatos fokozására törekszünk és ezzel együtt a nyomás fokozatos csökkentésére.
emelte ki Szük Tibor adjunktus, a DE Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakorvosa.
Annál eredményesebb a beavatkozás, minél hamarabb kiderül, hogy a fulladásos panaszok hátterében a krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia áll. A diagnózis felállításához alapos kivizsgálás szükséges.
Fulladásos panasz esetén a háziorvos általában először a tüdőgyógyászatra küldi a beteget. Az alapvizsgálatokkal azonban ez a betegség nem diagnosztizálható. Sokkal inkább alkalmas erre a tüdő izotópos vizsgálata, amely kimutatja a maradék vérrögöt, ugyanis ebben az esetben a perifériás keringésbe beadott izotóp foltosan oszlik el a tüdőben. Szívultrahangot is végzünk, és nagyon fontos egy invazív katéteres vizsgálat, hogy megmérjük, mennyire emelkedett meg a jobb szívfélben a nyomás. Ezt követően a szakemberek tüdőverőér-festést végeznek, mellyel láthatóvá válik az elzáródás pontos helye.
ismertette Daragó Andrea adjunktus, a DE Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakorvosa.
A műtét után mellkasröntgent, szívultrahangot végeznek, ellenőrzik a jobb szívfél-nyomást és a szívelégtelenség laboratóriumi paramétereit.
Az esetek 80-90 százalékában a beavatkozást követően szinte azonnal, de legkésőbb 2-3 napon belül csökkennek a betegek fulladásos panaszai.
Előfordul azonban, hogy a páciens későn kerül a megfelelő szakemberhez és a tágítás már nem elég. A betegség következményeként egy idő után ugyanis átépül az érfal és ez okozza a páciensek panaszait, nem a mechanikus akadály, vagyis a vérrög. A szakemberek ebben az esetben nagyon jó eredményt tudnak elérni szájon át szedhető gyógyszerrel, illetve tüdőverőér-tágító infúziós oldat bőr alá injektálásával.
A krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia rossz prognózisú betegség, de karbantartható, kezelhető,
akár meg is gyógyítható, ha korán diagnosztizálják, és a páciens a megfelelő centrumba kerül.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján
az elmúlt 5 évben 7 olyan új, katéteres vagy eszközbeültetésen alapuló terápiás eljárást vezettünk be, amelyekkel a billentyűbetegségben és szívelégtelenségben szenvedő betegek életkilátásait és életminőségét képesek vagyunk jelentősen javítani. Ezeknek a kardiológiai intervencióknak a növekvő számban történő elvégzését teszi lehetővé a hamarosan átadásra kerülő új hibrid katéteres laboratórium, amelyben rendelkezésre állnak mindazok az eszközök, amelyek biztosítják, hogy a régió betegei világszínvonalú kardiológiai ellátásban részesüljenek.
hangsúlyozta Csanádi Zoltán, a klinika igazgatója.
Forrás: Sajtóközpont – CzA
Hozzászólások