Az ítélet nem jogerős, az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
Kósa Lajos megsértette a csengeri örökösnőként híressé vált P.Mária jó hírnévhez való jogát, mikor azt állította róla, hogy korábban csalásért elítélték -mondta ki elsőfokú ítéletében a Debreceni Törvényszék. A Telex cikke szerint P.Mária keresetében bocsánatkérést és 2,5 millió forint sérelemdíjat kért. A bíróság közleménye szerint,
a polgári perben szereplő és a felperes által hivatkozott négy – egy ismert videómegosztó portálon, továbbá egy másik internetes portálon – videófelvétel közül kettő nem tartalmazott jogsértő tartalmat, azok az alperes véleményét tartalmazták, amelyet nem talált a bíróság becsületsértőnek, az ugyanis nem volt indokolatlanul bántó, sértő, illetve nem a felperes személyére vonatkoztak, hanem abban az alperes a hagyatéki üggyel kapcsolatos véleményét formálta meg. További két felvételben négy mondat valóban jogsértő volt, amelyben megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogait.
A bíróság közleménye a sértő mondatokat is idézi. Ezek az
„El volt ítélve már csalásért, nézzenek utána!”, „A hölgy egy csaló!” és „..egy kisebb stílű, de más csalót vontak be”, valamint „…. ez a hölgy, ez egy csaló” voltak.
A kommüniké ugyanakkor kitér arra is, hogy a törvényszék nem jogerős ítéletében a felperes keresetét döntő többségében elutasította. Ez azt jelenti, hogy
Kósa Lajosnak nem kell sérelemdíjat fizetnie és a további jogsértésektől sem tiltotta el a bírósági határozat, ahogyan a bocsánatkérésre vonatkozó kötelezettséget is elutasította a bíróság, mert az nem teljesíthető a felperes által kért formában, mivel a közlésekkel érintett fórumok helyett más TV csatornákat jelölt meg, a bocsánatkérésnek viszont ugyanahhoz a körhöz kell eljutnia, amely körben a jogsértés megvalósult.
Kitérnek arra is, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásnak kizárólag annyiban volt jelentősége, hogy a per tárgyává tett négy közlemény – riportok – idején 2018 márciusában a felperes büntetlen előéletű volt-e a közlemények időpontjában. A törvényszék döntése szerint a sérelemdíj igény nem volt indokolt, a jogsértés megállapítása, mint objektív jogkövetkezmény alkalmazása kellő kompenzálást nyújtott a törvényszék álláspontja szerint.
Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
Hozzászólások