Dráma a kocsiban – A Megtorlás című filmről

Bár a napokban a  mozikba kerülő Megtorlás című film spanyol, francia amerikai és német koprodukcióban készült, nekünk, magyaroknak sokkal inkább a hazai vonatkozásai miatt érdekes. A filmet ugyanis Antal Nimród rendezte, és egy jelenet erejéig feltűnik benne a debreceni származású Márkus Luca színművésznő is.

A nagyrészt egyetlen helyszínen, egyetlen autó belsejében játszódó sztoriról a film megjelenése óta elég sok negatív kritikát lehet olvasni. Ennek egyik oka az, hogy a történet nem új, így tényleg nehéz újat mondani róla: a Spanyolországban 2015-ben forgatott El Desconocido immár harmadik újraalkotásával állunk szemben. A sztorit persze elviteti, pontosabban el akarja vitetni a rendező a főszerepet játszó Liam Neesonnal, ami részben sikerül is. De csak részben. Mostanság ugyanis sok hasonló történetben lehetett látni ezt a most már hetven feletti színészt (gondoljunk csak az Elrabolva 3-ra vagy az Éjszakai hajszára), miközben az, aki látta a Schindler listáját, tudja, hogy Neeson jóval fajsúlyosabb karakter tud lenni a vásznon, és hogy abban sokkal jobb is őt nézni…

Ennek ellenére én nem osztom teljes mértékben azokat a negatív kritikákat, amelyek szerint a film nem más, mint egy kliséhalmaz.

Mert persze a biztosítási ügynök, Matt vezetés közbeni megzsarolása, hogy ha nem fizet, a gyermekeivel együtt fel fog robbanni alatta a kocsi, miközben néhány másik munkatársával ez meg is történik, tényleg nem nagy truváj. Éppen ezért vélem úgy, hogy az a dráma, ami a kocsiban Matt-el és a két, éppen a suliba szállítandó gyerekével történik, akkor izgalmas, amikor nem marad meg az autó karosszériáján belül. Amikor kitágítja a külvilág is – azaz, amikor kiderülnek Mattről és a családjáról olyan dolgok, amik egészen át tudják keretezni a kocsiban zajló feszültséget.

A feleségével (Embeth Davidtz) való konfliktusára gondolok itt például, ami azért is fontos, mert a gyerekek épp Mattel vannak: hisz, ha minden jól működne Matt és a felesége között, a nő kevésbé vádolná a férjét hanyagsággal és nemtörődömséggel, azzal, ami odáig fajul, hogy épp életveszélybe sodorja a gyerekeit.

Ugyanígy izgalmas az a sztori is, ami a Matték kocsiján szintén kívül, egy másik – a zsaroló által épp felrobbantandó – autóban zajlik. Matt fiatal munkatársa és a barátnője, a Márkus Luca zseniálisan alakította hölgy között ismét azt érezzük, hogy semmi sincs rendben, hiszen, ha a pár harmóniában volna, a hölgy megfogadná a barátja tanácsát, és nem vinné őket a halálba a hisztijével… Azzal a hisztériájával, amit Márkus Luca teljesen hitelesen jelenít meg.

A Matték kocsiján kívül zajló rendőri hozzá nem értés is „megér egy misét”, amit szintén következetlenségnek éreznek a kritikusok, de szerintem korántsem az.

Az ugyanis, hogy az egész zsarolás kitervelője maga Matt, csak egy opció, ami a bűncselekmény elkövetésekor a hatóság fejében prekoncepcióként jelentkezik, és amihez az őrmester ugyan ragaszkodni szeretne, de azt is látjuk, ahogy kezdi egyre jobban revideálni az álláspontját.

Sokan kritizálják a két gyermeket alakító színészt is a felszínes játékuk miatt.

Erről azt gondolom, hogy az lehet, hogy a kocsin belül a karakterek nem tudják azt a borzongást kifejezni, amit egy ilyen szituáció feltételezne, de kérdezem én, mi van akkor, ha a két gyerek „közömbössége” egyfajta sokk, a tehetetlenségtől való megmerevedés? Tehát, ha nem részvétlenség, nemtörődömség látszik az arcukon, hanem az a pszichés változás, amit a halálfélelem kivált?

S ha esetleg valakinek mégse tetszene a gyerekek játéka, annak ajánlom, hogy koncentráljon a feleségben lezajló folyamatra, mert ahogy Embeth Davidtz a játékával eljut a válni akaró arától a férjét féltő asszonyig, az zseniális.

Ha kíváncsiak rá, hogy mi a sztori vége, mi történik a gyerekekkel, és mi Mattel, ne hagyják a Megtorlás című filmet. A debreceni Apolló moziban megtekinthetik.

Gyürky Katalin