A Debreceni Egyetem mesterséges intelligenciát is használó megoldása segít a világon egyedülálló pentezugi vadlóménes viselkedésének megfigyelésében.
Hajdu András, Debreceni Egyetem informatikai karának dékánja a munkájukat bemutató online konferencián elmondta, az állatfajok kihalása, ennek következményeként az ökoszisztémák összeomlása ellen küzdeni kell, erre kitűnő példa a Przsevalszkij lófajta megmentése.
1969-re a fajta kis híján teljesen eltűnt a föld színéről
Az állatokat 1881-ben fedezte fel a lengyel származású orosz geográfus, Nikolaj Przsevalszkij, majd 1969-re ki is pusztult az eurázsiai fajta. A szörnyű hír hallatára nagyszabású nemzetközi tenyészprogram indult, ahol állatkertekből összegyűjtött egyedekkel próbáltak meg egy új populációt felállítani. A program sikerrel járt, a 12 (más források szerint 15) összegyűjtött egyednek ma már 2300 leszármazottja él és jelentős részüket visszatelepítették a vadonba. A mongol sztyeppéken például közel 800 példány él teljesen szabadon.
Vadlovak a Hortobágyon
A nagyszabású akcióban a Hortobágyi Nemzeti Park is részt vett, illetve vesz: Magyarországra 1997-ben érkeztek a ménesalapító lovak. A Pentezug-projekt keretében 300 ezer hektárt különítettek el a vadlovak számára. A kezdetben kis ménes mára már 300 egyedet számlál, ezért most már muszáj kontrollálni a szaporulatot. Ehhez egy immunreakción alapuló fogamzásgátló módszert alkalmaznak, amelyhez azonban az adott kancát többször is kezelni kell. Ez azt jelenti, hogy nagyon fontos a lovak pontos azonosítása, ami tekintettel az állatok színének viszonylag sokféle árnyalatára nem kis feladat. Természetesen nem lehetetlen, de rengeteg munkát igényel a nemzeti park munkatársaitól.
A lovak az emberhez hasonlóan többszintű társadalomban élnek
Egy másik projektben a vadlovak viselkedését tanulmányozzák. Ezek a lovak az emberhez hasonlóan többszintű társadalomban élnek: az egyedek háremeket alkotnak, amelyek ménesbe szerveződnek. A rendszer megértése akár az emberi társadalom mélyebb megértését is segítheti – fogalmazott Hajdu András.
A vadlovak mozgását drónokkal követik, majd manuális elemzés után a kinyert koordináták alapján lerajzolható a vadlovak mozgásmintázata. Ezekből megtudható például, hogy melyik ló vezeti az egyes háremeket, mely háremek vezetik a ménest és hogyan terjednek az információk a ménesen belül.
A mesterséges intelligencia 90 százalék feletti pontossággal felismeri az állatokat
Mindkét projekt az egyedi azonosításra épül, ezért összekötötték a kettőt. A drónfelvételek manuális elemzése nagyon munkaigényes ezért a kutatók a mesterséges intelligenciához fordultak. Az egyetem hallgatóinak segítségével megtanították a szoftvernek, hogy hol találhatók lovak a felvételeken. A módszerrel 90 százalék feletti azonosítási eredményt értek el, sőt a szoftvert a területre tévedő szarvasmarhák sem zavarják össze.
A Debreceni Egyetemen most tovább fejleszti az alkalmazást, hogy ne csak a Hortobágyi Nemzeti Park, hanem a világ bármely másik, vadlovakkal foglalkozó parkjában alkalmazni lehessen egyedi beazonosításra.
Forrás: agroinform.hu
Fotók: Hortobágyi Nemzeti Park
Hozzászólások