Kihirdették az idei Bárány Róbert Díj nyerteseit. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal kutatói közül Duncan V. Mifsud a kísérleti űrkémia terén végzett munkájáért kapta a 2025. évi Bárány Róbert Díjat. Ahogy az a korábbi években hagyománnyá vált, az elismerő okleveleket idén is a HUN-REN év végi ünnepi gáláján vehetik át a díjazott kutatók.
A csillagközi tér rendkívül hideg, anyaggal ritkásan kitöltött, de különféle sugárzásokban gazdag, elképesztő méretű térség. Az ember nehezen hiszi el, hogy ilyen környezetben kémiai reakciók játszódhatnak le. A csillagászok egyre nagyobb teljesítményű teleszkópjaikkal mégis ki tudják mutatni a legkülönfélébb molekulák jelenlétét a világűr csillagok közötti régióiban. Az észlelt molekulák jó része nagyon egyszerű, csak két-három atomból áll. Néhányuk azonban igen összetett, változatos kémiai elemekből épül fel, változatos kémiai kötésekkel. Felmerül a kérdés: vajon lehetséges-e, hogy a csillagközi térben az élethez szükséges molekulák (pl. különféle cukrok, a fehérjéket alkotó aminosavak, a DNS-t alkotó nukleobázisok) is keletkeznek? Ha igen, további kérdés, hogy ezek elérkezhettek-e hajdanán a Földre, hogy itt az élet csírái legyenek. És vajon végbemehetnek-e hasonló folyamatok a Világegyetem más bolygóin?
Duncan V. Mifsud, a HUN-REN ATOMKI kutatója olyan kísérleteket végez, amelyek segítenek megválaszolni ezeket a kérdéseket. Az Atomkiban rendelkezésre álló kifinomult laboratóriumi berendezéseknek köszönhetően imitálni lehet azokat a körülményeket, amelyek a csillagközi tér legsűrűbb régióit jellemzik az új csillagok születése előtt (ezeket csillagködöknek nevezik). Duncan Mifsud munkatársaival azt vizsgálja, hogy a világűrben jelen lévő sugárzás képes-e kiváltani olyan kémiai reakciókat, hogy az egyszerű molekulákból (mint a víz, az ammónia, a szén-monoxid) összetett, biológiai szempontból érdekes molekulák keletkezzenek. A laboratóriumi berendezések alkalmasak nagyon alacsony hőmérséklet (–258 °C) és nagyon alacsony nyomás (a földfelszíni légköri nyomásnál 1012-szer kisebb) létrehozására. A világűrben jelenlévő sugárzást az Atomki Tandetron részecskegyorsító berendezésével előállított sugárforrások modellezik. Ilyen körülmények között a legtöbb gáz és folyadék szilárd halmazállapotúvá fagy. Ez a csillagködökben is bekövetkezik, ott a gázok nagyon pici (többségükben mikrométernél kisebb) porszemcsékre fagynak ki, ezek vannak folyamatosan kitéve a kozmikus sugárzásnak.
Duncan V. Mifsud és munkatársai olyan kísérleteket is végeznek, amelyek alapján igyekeznek megérteni a Naprendszerünk különböző bolygóin, holdjain, az aszteroidákon és üstökösökön az összetettebb vegyületek keletkezését befolyásoló folyamatokat, ciklusokat. Napjainkban különösen erős az érdeklődés a Jupiter bolygó Európa nevű holdja és a Szaturnusz bolygó Enceladus nevű holdja iránt, mivel a Naprendszerben itt a legvalószínűbb, hogy élet fejlődhetett a Földön kívül. Ezek a holdak a bolygójuk hatalmas méretű mágneses terén belül keringenek. Felületüket teljes egészében sós óceánok borítják, amelyek tetejét vastag jégréteg fedi. A kutatások azt igyekeznek kideríteni, hogy a Napból, a kozmikus sugárzásból és más holdak vulkáni tevékenységéből származó, a Jupiter és a Szaturnusz mágneses terében forró plazmaként csapdázódó, és végül a holdjaik felületére becsapódó nagyenergiás ionok milyen hatással vannak a jégrétegek kémiai összetételére és ezek a folyamatok mit okoznak a jég alatti óceánban, ahol a legvalószínűbb az élet keletkezése.
A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja a HUN-REN 40 év alatti fiatal kutatóinak kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díjak odaítélésekor az elért eredmények mellett figyelembe veszik a tudományos munka innovatív megközelítését, valamint a benne rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket, így például a különböző projektekben való részvételt, illetve bekapcsolódást nemzetközi együttműködésekbe.
Forrás: ATOMKI
Hozzászólások