A Debreceni Járásbíróság mai tárgyalásán bűnösnek mondta ki egy rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és egy rendbeli garázdaság vétségében Sz. Károlyt, akit ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra ítélt. A vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Sz. Károlynak az állam javára 66.675 forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie.
A Debreceni Járásbíróság az első tárgyaláson széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. A vádlott mellett tanúkat – a sértett bv.őrt, bírósági biztonsági őröket hallgatott ki, további tanúk írásbeli vallomásait, kamerafelvétel elemzéséről készült hivatalos feljegyzést és igazságügyi orvos szakértői véleményt is ismertetett.
A bíróság ítélkezése alapjául elfogadta, s bizonyítottnak találta a vádirati tényállásban foglaltakat.
A vádlott 2016. szeptemberében a Debreceni Járásbíróságon tárgyaláson vett részt egy ellene indult büntető eljárásban. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottat a tárgyalásra egy bv. őrmester, a sértett- állította elő és kísérte. Sz. Károly a tárgyaláson elhangzottak, illetve amiatt, hogy gyermekét már hónapok óta nem láthatta, olyan indulati állapotba került, hogy feszegette a vezetőszárat, hangoskodott, megindult a tanúként kihallgatott volt élettársa és a tárgyalást vezető bírónő irányába, azonban a sértett a vádlottat a vezetőszárral visszahúzta. A bíróság a férfit több alkalommal is rendre utasította, a biztonsági őrséget is riasztania kellett. A tárgyalás után a vádlott a tárgyalóterem előtt, a folyosón kiabált, hangoskodott, szitkozódott, belerúgott az egyik padba. A bv. őrmester a bírósági alkalmazottak által használt folyosón vezette végig a vádlottat, aki ezalatt is szitkozódott, több alkalommal testtel nekiment, belerúgott a falba. Azt üvöltötte, hogy megöli magát, illetve, hogy leveszi a bilincset és meg fog szökni.
Miután a sértett a vádlottat a zárható előállító helyiségbe kísérte, Sz. Károly tovább folytatta agresszív viselkedését, rugdosta falat és a berendezési tárgyakat. Mivel a férfi magatartásával saját testi épségét és a berendezési tárgyakat közvetlen módon veszélyeztette, a bv.őrmester bement a várakozó helyiségbe, hogy a vádlottat lefogja. Sz. Károly ellenállt, többször a sértett irányába rúgott, a dulakodásuk közben a vádlott a helyiség rácsának lökte a sértettet. A sértettnek sikerült a vádlottat lefognia, aki még ekkor is rúgkapált és próbált a fogásból kiszabadulni. Sz. Károly lefogásában végül két bírósági biztonsági őr és négy bv. intézeti alkalmazott segített.
Dr. Hornyák Zsolt bíró, az ítélet szóbeli indokolásakor elmondta: a bíróságnak két cselekmény – a garázdaság vétségének és a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének – elkövetését kellett vizsgálnia eljárása során. A bíróság megítélése szerint egyrészt a vádlott magatartása – az, hogy a bíróság épületében, a folyosón kiabált, szitkozódott, belerúgott a padba – alkalmas volt arra, hogy az ott tartózkodó emberekben megbotránkozást, riadalmat keltsen. Másrészt a bv. őrnek hivatali kötelessége volt a vádlott saját testi épségét és a berendezési tárgyakat közvetlenül veszélyeztető magatartásának megfékezése, közbe kellett lépnie, nem volt más választása. Dr. Hornyák Zsolt kiemelte: habár a vádlott nem akarta bántani a sértettet, a hivatalos személy elleni erőszak bűntette az ellenállása során kifejtett, a sértett testének durva érintésével is megvalósult.
A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott részbeni beismerő vallomását, az eljárás során tanúsított megbánó magatartását, illetve az igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményben is hivatkozott azon indulati többletfeszültséget, amelyet a tárgyalás körülményei váltottak ki belőle.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztéséért fellebbezett, a védő pedig három nap gondolkodási időt tartott fenn.
Hozzászólások