Protonterápiás intézetet hoz létre a Debreceni Egyetem a Rusatom Nemzetközi Hálózattal korábban aláírt megállapodása alapján – ez az egyik első lépése annak az együttműködésnek, amit a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetével kötött az intézmény.
– A Debreceni Egyetem és az ATOMKI 18 éves múltra visszavezethető együttműködését aktualizáljuk a mai szándéknyilatkozattal. Ősszel megkezdjük egy protonterápiás intézet létrehozását, aminek működtetéséhez az orvosi mellett jelentős nukleáris, fizikai háttérre is szükségünk van. Emellett az alapkutatás és az innováció összekapcsolása révén stratégiai partnereinktől olyan feladatokat kapunk, melyeket az egyetem és az Atommagkutató szakemberei közösen tudnak majd megoldani – ismertette a dokumentum részleteit Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az augusztus 1-jei sajtótájékoztatón.
A rektor hozzátette: az alapkutatás és az innováció összekapcsolásával olyan együttműködési rendszer, innovációs lánc alakul majd ki, ami az ipar versenyképességének növelését szolgálja.
– A Debreceni Atommagkutató Intézet tulajdonképpen megalapítása óta, 65 éve szimbiózisban él az egyetemmel. Szoros szakmai kapcsolatot tartunk fenn az Informatikai, a Természettudományi és Technológiai, valamint az agrárkarral, több doktori iskola munkájában veszünk részt, PhD-hallgatókat képzünk és az oktatásba is bekapcsolódtunk. Mivel intézetünk alapvető feladata a nukleáris kutatások folytatása, teljes szakmai bázisunkkal csatlakozunk a most kitűzött új célokhoz – mondta Dombrádi Zsolt, az ATOMKI igazgatója.
Az egyetem kancellárja, Bács Zoltán jelentős előrelépésnek tartja, hogy egy akadémiai kutatóintézet egy egyetemmel és ipari szereplőkkel együttműködve alapkutatások mellett alkalmazott kutatásokat is indít, cégek által felvetett problémák megoldására. Példaként említette, hogy az ATOMKI-ban a nukleáris vizsgálatok mellett már olyan anyagtudományi kutatásokat is végeznek, amik az autóipar számra hozhatnak eredményeket.
– Új korszakot nyithat ez a ma aláírt megállapodás a közös műhelyszolgáltatások és egy magfizikai nemzeti labor kialakításával, az egyetemi innovációs rendszer szolgáltatásainak kiterjesztésével. Az egyetem és a kutatóintézet közötti összefogás a fejlesztési, innovációs források elérését is hatékonyabbá teheti – tette hozzá Bács Zoltán. A kancellár szerint ugyanakkor az akadémiai kutatóintézetek tudományos teljesítményének megjelenése a felsőoktatási rangsorokban, akár kettős affiliációval, a nemzetközi eredményességet javítaná.
A Debreceni Egyetem az elmúlt évben számos stratégiai megállapodást kötött az energetikai szektor nagyvállalataival, többek között a Ganz vállalatcsoporttal. Az ipari szereplők számára a hatékonyabb kutatási tevékenység kiemelt fontosságú.
– A Debreceni Egyetem és az Atommagkutató Intézet összefogása rendkívüli perspektívát jelent a Ganz Engineering anyagtudományi, nukleáris energetikai problémáinak megoldásához és a versenyképességre jelentős hatást gyakorol – értékelt Szitár-Csanádi Attila, a Rosatom leányvállalatának igazgatója. A vállalatvezető kiemelte, hogy az egyetem és az akadémiai kutatóhely szimbiózisa a kutatásfejlesztés várható eredményességét tekintve különösen előremutató, mint ahogy azokból a külföldi példákból látszik, ahol a magyarhoz hasonló rendszerben kialakított akadémiai intézményhálózat kutatóintézeteit már korábban nagy egyetemekhez csatolták, például Oroszországban. Szitár-Csanádi Attila arról is beszélt, hogy a Debreceni Egyetemmel tavaly óta fennálló kapcsolat eredményességét már ki tudják mutatni, nemrég például ennek köszönhetően tudtak mindössze 3 napon belül elhárítani egy indiai atomerőműben jelentkezett anyagproblémát.
– Debrecenben valami teljesen új van kialakulóban, ami segítheti a 2030-ra kitűzött célkitűzések megvalósítását. Döntő tényező az, hogy a tudományos eredmények, fejlesztések mennyire tudnak hatékonyan beépülni a cégek működésébe. Ennek elősegítésére tudáshidat kell építenünk az innovációra képes vállalkozások és a tudomány közé, csak ilyen jellegű partneri együttműködéssel hozhatjuk be a lemaradásunkat – összegezte a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Miklóssy Ferenc.
A szerdai sajtónyilvános rendezvényen a rektor újságírói kérdésre elmondta: Debrecenben az akadémiai intézet és az egyetem együttműködését zökkenőmentesebbnek látja, mint máshol. Hozzátette: az akadémia az általa adományozott címek és a kormány irányába megfogalmazott tanácsain keresztül időnként bizonytalanságokat kelt az egyetemek működésében. Szilvássy Zoltán példaként említette az orvoskarok leválasztásának ügyét, valamint az MTA doktora-fokozat kérdését, amely egy külső cím, de egyetemeken betölthető pozíciókat kötnek hozzá (például doktori iskolák).
(unideb.hu)
Hozzászólások