A kiállítás a vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményeit igyekszik bemutatni az 1989-2024 közötti időszakban a Budapesten kívüli intézmények viszonylatában.
A megnyitó előtti napon tartott sajtótájékoztatón Vizi Kata ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a gyűjteményezés nem csupán műtárgyak halmozása, hanem nemzeti emlékezetképzés és identitásformálás is egyben. Egész pontosan így fogalmazott:
„Egy művészeti gyűjtemény mindig az adott korszak kulturális, társadalmi és esztétikai önértésének tükre. Ezért különösen fontos, hogyan és mit gyűjtenek ma a magyar múzeumok – és mit mondanak ezek rólunk, a közelmúltunkról, jelenünkről.”
Külön köszönetet mondott a vidéki múzeumoknak a bizalomért, hogy megosztották gyűjteményeik darabjait. Hangsúlyozta, hogy a debreceni MODEM – fiatal intézményként – „kistestvérként” néz fel a nagy múltú múzeumokra, és rendkívüli megtiszteltetés a tereiben köszönteni azokat.
Don Tamás, a MODEM vezető kurátora felidézte, hogy a kiállítás víziója 2021-ben született meg a fejében.
„Nem volt az elmúlt 35 évben ilyen jellegű kiállítás Magyarországon. Az egy nagy dolog, hogy ez itt Debrecenben valósulhatott meg.”
A kurátor hangsúlyozta a műtárgyak demokratikus kiválasztásának fontosságát: a kiállításra felkért múzeumok önállóan határozhatták meg, mely alkotások képviseljék őket, médiumtól függetlenül. Így állt össze a több mint 150 műtárgyból álló válogatás, amely 21 vidéki intézmény 35 évnyi gyűjteményezési munkáját mutatja be.
Íme néhány alkotás a kiállítottak közül:
Ács Bálint, társkurátor hozzátette, hogy ez a kiállítás nemcsak a látogatók számára különleges, hanem a résztvevő múzeumok számára is:
„A magyar muzeológia történetében kevés olyan példa van, ahol ennyi intézmény, ennyi műtárgyegyüttessel volt jelen egy kiállításban. A legtöbb intézménynek ez lehetőséget adott arra, hogy újra átgondolja, milyen értékeket őriz a gyűjteményében – olyan műveket is felfedezhettek, amelyek eddig háttérbe szorultak.”
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan katalógus is készül, amely a magyar vidéki intézményrendszer múltját, jelenét és jövőjét mutatja be – szerzői többek között Veress Dániel történész, művészettörténész, Gréczi Emőke művészetszociológus, Ács Bálint doktorandusz (ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, művészettörténeti-program). Filler Máté képzőművész a katalógusban szereplő tanulmányokhoz készített animációkat, melyek láthatóak a kiállításban. A kiadvány a nyár végén jelenik meg.
Benczúr Emese képzőművész személyes történetét osztotta meg arról, milyen fontos mérföldkő volt számára, amikor egy múzeum először vásárolta meg művét. Mint elmondta, a „Ma sem voltam strandon” című festménye volt az első gyűjteménybe került munkája, ami komoly elismerést és motivációt jelentett számára a további alkotómunkához. A mostani kiállításon szereplő műve a Try to see the world trough címet viseli, amely az 1999-es Velencei Biennálén is bemutatásra került, átméretezett változata hosszú idő után újra látható és a kiállítótérbe belépve ez az egyik műtárgy, amivel a látogató kapcsolatba kerül.
További részletek a MODEM webhelyén érthetők el, ITT.
Az El nem mesélt történetek 2025. április 26. és 2025. augusztus 24. között tekinthető meg.
Hozzászólások