Az egyetem inzulinrezisztenciához, járműiparhoz és űrkutatáshoz kapcsolódó tudományos tevékenységet 2019-ben kétmilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) – ismertették az NKFIH és az egyetem vezetői hétfőn újságírók előtt a felsőoktatási intézményben.
– A Debreceni Egyetem hazánk egyik legszélesebb oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye, melynek küldetésnyilatkozatában deklarált fókuszterülete az egészségipar. Hazánkban az egyik legjelentősebb kihívás a munkaképes korú lakosság romló egészségi állapota. Erre a problémára keresünk választ az olyan kutatásokkal, mint a többféle krónikus megbetegedést okozó inzulinrezisztencia. Az egészség- és orvostudomány mellett az elmúlt években a városba érkező iparvállalatok révén egyre nagyobb hangsúlyt kapott a térség gazdaságfejlesztésében a gép- és járműipar. Ehhez a tendenciához igyekszik felzárkózni a Debreceni Egyetem is, mind a kutatás-fejlesztés, mind az oktatás területén. Az egyetem stratégiai törekvéseinek fő vonalai az állam által is elismert irányokban először igazán ebben a pályázatban testesülnek meg – jelentette ki a Tématerületi Kiválósági Program hétfői sajtótájékoztatóján Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.
Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke felidézte, hogy 2018-ban az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával új alapokra helyezték a kutatás-fejlesztés-innováció finanszírozási rendszerét. Az a hossztávú célkitűzés, hogy 2021-re a jelenlegi 1,5-ről a GDP 3 százalékára nőjön az innovációra fordított összeg a magyar költségvetésben. A célhoz igazították a támogatási rendszert is, s ennek szellemében a globálisan is érzékelhető problémák, valamint jól azonosítható gazdasági és társadalmi feladatok megoldására hozták létre a Tématerületi Kiválósági Programot.
– A Debreceni Egyetem az egészség, az ipar és digitalizáció, valamint a biztonságos társadalom és környezet szakterületeken folyó kutatásaival nyert támogatást. Ezek mindegyike jelentős társadalmi probléma, vagy kézzelfogható gazdasági aspektussal bír. Napjainkban egy egyetem sokkal többről szól, mint pusztán az oktatás és kutatás. A Debreceni Egyetem élen jár a 3. missziós törekvésekben – ez látszik a DE és a város fejlődésén is –, és ma már inkább a 4. misszióról beszélhetünk az intézmény esetében. Proaktívan olyan hálózati elemeket köt össze, és olyan hálózatokat alkot, ahol egy témakörben minden érintett szereplő jelen van. A Debreceni Egyetem tevékenysége példaértékű a professzionális tudáshasznosítás területén, jelentős előnyben van valamennyi hazai felsőoktatási intézményhez képest – szögezte le Birkner Zoltán.
Az elnök hozzátette, hogy a program 3 éves, s az elnyert kétmilliárd forint a 2019-es évre szól, így a tématerületekre fordítható teljes összeg eléri majd a hatmilliárd forintot.
Bács Zoltán kancellár kiemelte, hogy a három tématerület 15 kutatócsoportjának munkájába szinte valamennyi kar (14-ből 10), valamint a Mechatronikai és Villamosmérnöki Intézet, a Táplálkozástudományi Intézet, a Távérzékelési Központ és a Klinikai Központ összesen 280 kutatója kapcsolódik be.
– A Debreceni Egyetem kész koncepcióval rendelkezik a tudáshasznosítás terén: a tématerületeken elért eredmények és a korábban felhalmozott tudás révén üzleti hasznot is szeretnénk elérni az egyetem, a város és az ország részére. Ehhez kapcsolódóan az intézmény rendelkezik egy 70 hektáros, tudományos-technológiai minősítésű ipari parkkal, amelyet szeretnénk már nemcsak területértékesítőként, hanem a tudáshasznosítás révén sokkal értékesebb módon működtetni. Az egyetemeknek ki kell lépni az államháztartás szigorú rendszeréből, s tovább erősíteni a harmadik missziós tevékenységet. Ennek révén a felsőoktatási intézmények kezelésében lévő vagyon meg fog sokszorozódni a következő évtizedekben. A Debreceni Egyetem ebben a tekintetben nemcsak Debrecenben, hanem regionális egyetemként Szolnokra és Nyíregyházára is hatással van – fogalmazott Bács Zoltán.
A Debreceni Egyetem az alábbi kutatási területeken nyert támogatást:
Az „egészség” kutatási területen Zsuga Judit vezetésével az inzulinrezisztencia témában végeznek majd kutatást. Magyarországon az egyik legjelentősebb társadalmi-gazdasági kihívás a munkaképes korú lakosság romló egészségi állapota. Az inzulinrezisztencia (IR) több, jelentős krónikus, nem fertőző betegség (szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) okozója. Ezen a területen az intézményben évtizedek óta jelentős kutatások zajlanak, és kiemelkedő az egyetem népbetegségek megelőzésére irányuló kutatási profilja is. A program öt kutatócsoportja – Inzulin rezisztencia regiszter, Egészségmagatartást meghatározó tényezők vizsgálata, A C. minuta inzulinérzékenyítő hatásának vizsgálata, Fiatalkori inzulinrezisztencia, Új módszerek az inzulin érzékenység meghatározására – többek közt azt vizsgálja, hogy milyen gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel, vagy éppen funkcionális élelmiszerekkel lehetne befolyásolni az inzulinszintet és vércukorértékeket, az elhízás szövődményeinek kialakulását. Az inzulin rezisztencia tématerületen tervezett együttműködések alapvetően építenek a karok között korábban kialakult organikus együttműködésre.
Az „ipar és digitalizáció” kutatási területen belül a Debreceni Egyetem járműipari kutatásainak ítéltek támogatást, amelyek hozzájárulnak a régió gazdaságfejlesztési törekvéseihez, és illeszkednek a városba települő járműipari vállalatok igényeihez. Az intézmény stratégiai területként kezeli a műszaki képzés, illetve a kapcsolódó kutatások és innovációs tevékenységek fejlesztését, hosszú távú célja a fejlődési folyamatban való aktív részvétel, a felmerült K+F+I-igények kielégítése, innovatív megoldások kidolgozása. Az Ailer Piroska vezetésével megvalósuló program keretében négy kutatócsoportot hoznak létre – Járműenergetikai Kutatócsoport, Autonóm járművek Kutatócsoport, Szálerősítéses kompozitok Kutatócsoport, Vasúti közlekedés fejlesztése Debrecenben és a régióban Kutatócsoport –, amelyek szinte a jármű- és gépipar egészét lefedik.
A „biztonságos társadalom és környezet” kutatási területen belül az űrkutatás tématerület részesül a program nyújtotta támogatásból. A Debreceni Egyetem űrkutatási programjának hosszú távú célja, hogy szavatolják az űrben, illetve speciális természeti viszonyok között élő emberek egészségbiztonságát, javítsák az űreszközök működőképességét, s hasznosítsák az űrből származó térinformatikai adatokat. A Csernoch László vezette program az intézményben nemzetközi szinten is elismert, több évtizedes múlttal rendelkező, az űrkutatásba már korábban is bekapcsolódott munkacsoportjainak – Sugárfizikai Kutatócsoport, Űrélettani Kutatócsoport, Űrtáplálkozási Kutatócsoport, Űrorvosi és Diagnosztikai Kutatócsoport, Klímaváltozás Kutatócsoport, Izotópok és alkalmazásaik Kutatócsoport – a fenti közös célok mentén történő együttműködésére épül. Ehhez kapcsolódóan többek között az űrutazás során végbemenő fiziológiai folyamatok vizsgálatával, illetve a speciális körülményeknek megfelelő gyógy- és élelmiszerek fejlesztésévével foglalkoznak a Debreceni Egyetem kutatói.
(unideb.hu)
Hozzászólások