Életének 100. évében, június 16-án elhunyt Nász István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, a hazai orvosi mikrobiológia és víruskutatás kiemelkedő egyénisége.
Nász István 1927-ben született Túrkevén. Orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, 1948-ban negyedéves medikusként lépett be az akkor alapított Bakteriológiai, a jelenlegi Orvosi Mikrobiológiai Intézetbe, amelynek élete végéig, csaknem nyolc évtizeden át meghatározó tagja volt – emlékezett az elhunyt professzorra Szabó Dóra, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója az MTA honlapján.
Kezdettől fogva részt vett az oktató- és kutatómunkában. Az Intézetben a teljes egyetemi ranglétrát végigjárva 1969-ben egyetemi tanári kinevezést nyert, majd 1974 és 1994 között két évtizeden át az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója volt. A Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyetteseként, majd az egyetem tudományos rektorhelyetteseként is fáradhatatlanul dolgozott a magas szintű hazai orvosképzésért.
Kutatói pályája kezdetén orvosi bakteriológiával foglalkozott, legjelentősebb nemzetközi sikereit azonban az orvosi virológia, azon belül is a humán-adenovírusok kutatása terén érte el. A tudós 1956-ban megalapította az Intézet Adenovírus Kutatócsoportját, és munkatársaival elsőként izolált adenovírusokat Magyarországon. Úttörő munkát végzett az adenovírusok patológiai jelentőségének tisztázásában, valamint molekuláris és kristályszerkezetének feltérképezésében. Nemzetközileg elismert szaktekintélyként részt vett a Nemzetközi Vírustaxonómiai Bizottságban és az UNESCO Európai Víruskutatási Hálózatának vezetőségében is. Az irányítása alatt működő kutatócsoportban több mint harminc közvetlen munkatársa szerzett tudományos fokozatot. Kimagasló eredményeit az MTA 1979-ben levelező, majd 1985-ben rendes tagsággal ismerte el.
A jövő orvos-, fogorvos- és gyógyszerész-generációinak képzését is szívügyének tekintette: az általa írt és szerkesztett Mikrobiológia és immunitástan című egyetemi tankönyv tíz kiadást megérve vált a hazai orvosképzés alapművévé. Nevéhez fűződik az 1998-ban alapított, az Intézetben található Mikrobiológiai Múzeum és Archívum is, amely maradandó emléket állít a hazai mikrobiológiai és víruskutatásnak, egy helyen gyűjtve össze a szakma legfontosabb történeti dokumentumait. Munkásságát többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, valamint a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el.
Nyugodt, bölcs természete, türelme és alázata miatt kollégái, tanítványai és tisztelői körében is általános szeretet övezte. Emlékét felfedezései, szakkönyvei, hálás tanítványai és a magyar orvostudomány javára tett felbecsülhetetlen szolgálata örökké megőrzik – hangsúlyozza az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója.
Forrás: MTA/MTI
Hozzászólások