Szerbia, Románia, Szlovákia és Magyarország művészeti oktatási módszertanát összehasonlítva hazánkban a legmagasabb az énekórák gyakorisága – állapította meg kutatásában a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánhelyettese. Váradi Judit azt is vizsgálta, hogy az egyes országokban milyen élményszerű elemeket építenek be a zeneoktatásba. Többek között ez a kutatás is témája volt az április 7-ei ünnepi tanácskozásnak, amit a magyarországi felsőfokú zenetanárképzés 50 évvel ezelőtti, 1966-os indulására emlékezve tartottak.
– A Debreceni Egyetem mindig törekedett arra, hogy a tudományok és a művészetek párhuzamosan kapjanak hangsúlyt. A Zeneművészeti Kar képzései, beleértve a zenetanárok oktatását is, rendkívül meghatározóak az intézmény életében. A zenére nevelés annyira része kell, hogy legyen életünknek, mint az, hogy megtanulunk olvasni – érzékeltette Csernoch László tudományos rektorhelyettes a konferencia megnyitóján.
Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola vezetője kiemelte: a Zeneművészeti Kar pedagógusai kapcsolódtak be elsőként a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programba, 2010 óta öten szereztek abszolutóriumot, további heten pedig még tanulmányaikat folytatják.
– Gyorsan változó világunkban kihívásokkal néz szembe a zenepedagógia, hiszen a mai zeneiskolás gyerekek sok tekintetben más pedagógiai képességeket igényelnek. Azt kell tehát tudnunk, hogy milyen zenetanárra van szükség. Mivel a zene élménye fogja meg a fiatalokat, a pedagógus feladata, hogy a lélekhez, az intellektushoz jusson el – emelte ki Duffek Mihány, a Zeneművészeti Kar dékánja.
A gyermekközpontú zenei nevelés fontosságát hangsúlyozta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Vigh Andrea is.
– Kodály Zoltán nevelési koncepciójának megfelelve az alapoknál, minél fiatalabb korban kell kezdenünk a zeneoktatást, ami mind a mai napig a személyiségfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze. A zene életbevágó kérdéseket vet fel, Kodály szavaival élve: zene nélkül nincs teljes ember – fogalmazott Vigh Andrea.
A debreceni konferenciára öt ország kutatói érkeztek, hogy bemutassák kutatási eredményeiket. Szekcióüléseiken szóba került többek között, hogy Ukrajna nyugati régiójában hogyan adaptálták Kodály zenepedagógiai koncepcióját a XX. század végén, milyen innovatív módszerekkel fejleszthetők a 3 és 9 év közötti gyerekek, hogyan függ össze a zene és az egészség, illetve milyen digitális eszközök alkalmazhatók az ének-zene oktatásban.
(unideb.hu)
Hozzászólások