A Zamat Fesztivál nyitónapján megrendezésre kerülő szakmai konferencia immár második alkalommal vonzott rengeteg érdeklődőt, nem is véletlenül. Szó esett többek között arról, hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó, milyen jövője van az élelmiszeriparnak valamint a vendéglátásnak, lesz-e fine dining a válság alatt illetve a jövőben, és megvalósítható-e a farm-to-table.
Kendőzetlenül érintett az esemény olyan globális témákat, melyek szinte mindenki számára érdekesek, és általánosan megfogalmazódó kételyekre igyekeztek az előadók a saját, szakmai perspektívájukból választ adni. A járványhelyzet elejétől fogva teljesen változó irányt vett a világ, és olyan alapvetően kétségbeejtő kérdések kezdtek felsorakozni az emberek fejében, mint például lesz-e elég élelmiszer a boltokban, lesz-e benzin az élelmiszert szállító kamionokban, illetve a két évvel ezelőtt átalakult fogyasztói szokások, a pánikvásárlás és készletezés hogyan folyatódik a jelenlegi helyzetben.
A konferenciát hat felszólaló előadása nyitotta, ahol első körben megfogalmazódott a „gasztro-találékonyság” jövőbeni jelentősége, a belső tartalékok feltárása mind az élelmiszeriparban mind energetikai szempontból, valamint felmerült az árplafon fogalma, és esetleges relevanciája.
Sajnos azt nem tudjuk megmondani hány év múlva rendeződik a világ, azonban az elmondható, hogy az az árszint, amit a járvány és a jelenlegi válság előtt tapasztalhattunk, biztosan nem fog visszajönni egyhamar, mert a gazdaságnak újra kell épülnie. Azt gondolom, hogy Európában felkészült emberek vannak, a nehézségek ellenére meg kell, és meg is fogjuk találni azt az utat amin tovább tudunk menni, viszont addig lesznek nehezebb idők a vállalkozások számára is.
mondta el prof. Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.
A magyar élelmiszergazdaság jövője című előadás keretein belül megtudhattuk, hogy
Az élelmiszeripar duális szerkezettel rendelkezik, a „mikro kicsik” és „közepes nagyok” egyszerre vannak jelen. (…) Az Európai Unió élelmiszeriparában helyezkedik el a hazai ipar is, itt közel háromszázezer vállalkozásról beszélhetünk, négy és fél millió foglalkoztatottal.
mondta el az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Dr. Felkai Beáta.
Az előadás keretein belül a Food Content Material (FCM) fontosságára is felhívták a résztvevők figyelmét, valamint egy érdekes karanténkutatásról is szó esett. A fogyasztói szokások 2020-as felmérése alapján a járványhelyzet alatt átlagosan 36 kg élelmiszer volt felhalmozva a háztartásokban. A második karanténkutatás, tehát az egy évvel későbbi mérések alapján pedig kiderült, hogy a felhalmozási láz már nem élvez prioritást a mindennapokban, azonban az online értékesítés tartós tendenciát mutatott.
Jelen pillanatban, ha azt mondjuk, hogy hazai élelmiszeripar, akkor ez körülbelül 3900 vállalkozást jelent, és olyan 75000 fő dolgozik ezen a területen.
hangzott el a továbbiakban.
Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős Államtitkárság a fogyasztók véleményére is kíváncsi: interaktív formában igyekszik megvalósítani egy októberben élesedő honlapot; a Magyar Élelmiszerkönyvet, melynek célja a fogyasztók tájékoztatásán és segítésén túl, tesztkérdésekkel felmérni valamint edukálni az érdeklődőket.
Izgalmas kanapébeszélgetéssel folytatódott a konferencia, melynek vendégei ezúttal Ördög Nóra, Junior Prima díjas televíziós műsorvezető, szerkesztő, „Nekem a Balaton” tulajdonos, valamint Nánási Pál, fotóművész, „Nekem a Balaton” tulajdonos voltak.
A vendéglátás egy kőkemény szakma, amihez mi rohadtul nem értünk. Amikor belekezdtünk, még azt gondoltuk, hogy ez ennél sokkal-sokkal könnyebb, de azóta már nyilván próbáljuk amennyire lehet profi módon űzni ezt a dolgot, és látjuk azt, hogy mi is csak úgy tudunk ebben felszínen maradni, hogy profi szakemberekkel vesszük körbe magunkat.
kezdte a beszélgetést Ördög Nóra.
A beszélgetés alkalmával a Nekem a Balaton témáján belül szó esett a kétszáz forintos jégről, valamint a balatoni szomszédokról, azonban a pár elmondta
Örülnek, hogy belevágtak a balatoni vendéglátásba, és a rengeteg felmerülő nehézség ellenére igyekeznek a terveik szerint megvalósítani minden kitűzött célt.
Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolnak a vállalkozást indító fiataloknak, a „Nekem a Balaton” tulajdonosai egyetértettek abban, hogy
A vállalkozás egy konstans problémamegoldás, és vezetőként nehéz, de néha muszáj hátrébb állni az operatív dolgoktól.
A konferencia egyik utolsó előadója abszolút relevanciával fogta meg az előadássorozat témáját: mindennapjai séfként, mesterszakácsként és étterem-tulajdonosként telnek, amely komoly rálátást eredményez a dolgok másik oldalára.
Volt egy nagyon boldog, békés időszakunk, egy 15-20 év amikor mindenki vendéglőt nyitott. (…) Általában akinek volt rá anyagi lehetősége, nyitott egy éttermet, jobb árajánlatot téve „lenyúlták” a séfet az addig meglévő éttermekből, majd az étterem tulajdonosa a saját álmait főzette meg.
szemléltette az életből kiragadott példát Bíró Lajos.
A mesterszakács továbbá ismertette véleményét is, mely szerint a farm-to-table mozgalom lehetetlenné fog válni az elkövetkezendő időszakban, azonban a fine dining maradni fog, hiszen kereslet még ilyen pénzügyi helyzetben is lesz rá. Az ár-érték arányban eddig középen elhelyezkedő vendéglátó helyek — akár Debrecenben is — valószínűleg sokat fognak drágulni, mind az étel elkészítéséhez szükséges energia szükségletek miatt, mind az alapanyag drágulás okán.
Hozzáadott értékkel manipulál majd a szakma.
zárta gondolatait a séf.
Mindent összevetve az energia és élelmiszer drágulás egyértelműen hatalmas akadályként közeledik a vendéglátás valamint az élelmiszeripar jövőjében. Az előadássorozat azonban adott a résztvevőknek egy hasznos konklúziót:
Az alkalmazkodás, reziliens hozzáállás a legfontosabb ebben az időszakban.
Hozzászólások