Emlékkiállítás nyílik Debrecenben

A debreceni Menyhárt József grafikus-, festőművész 115. évvel ezelőtt született. Ebből az alkalomból emlékkiállítás nyílik munkáiból szeptember 1-jén, csütörtökön, 17 órakor a Debreceni Művelődési Központ Újkerti Közösségi Házában (Jerikó u. 17-19.). Köszöntőt mond Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a kiállítást megnyitja Dr. Vitéz Ferenc művészeti író. Közreműködnek: Santa Marisa Susana és Santa Ana Ester (hegedű), Ujvári Szabina (ének), Makai Károly (gitár).
A tárlaton grafikák, festmények, akvarellek, pasztellek, nyomatok láthatók, de megtekinthetők a Menyhárt József munkásságáról szóló könyvek, vázlatok, réznyomó lemezek. A kiállított munkák a Menyhárt-család tulajdonát képezik, illetve magángyűjtőktől származnak. A kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében.
 
A művészről:  
 
Menyhárt József (Debrecen, 1901. szeptember 22.–Debrecen, 1976. május 1.)
 
Menyhárt József egy műbútorasztalos és egy törékeny egészségű varrónő gyermekeként született. A kétéves korától félárva, majd 14 évesen teljesen árva fiatalembert, debreceni piaristák vették pártfogásukba. Lehetővé téve a gimnáziumi tanulmányai befejezését, felvették ingyenes internátusukba a Teréziánumba, így 1920-ban a debreceni Piarista Gimnáziumban érettségizett. Tehetsége hamar kibontakozott. Rajztanára kijárt számára egy városi ösztöndíjat a Képzőművészeti iskolára.  Életkörülményei és törékeny szervezete nem tette lehetővé a budapesti tanulmányokat, ezért 1921-1946-ig írnoki majd pénztári ellenőri állást vállalt a városi adóhivatalban.  Művészeti álmait nem adta fel. Valójában autodidakta volt. Már családos ember, amikor beiratkozik Toroczkai Oszvald festőiskolájába, ahol 1926-1928-ig tanul. A Tanítóképzőnek rajztanára. Bár Menyhárt életcélja a festővé válás, első nemzetközi sikereit a fametszet műfajában aratta. 1947-1962 között a Déri Múzeum művészrestaurátora. Eközben művészi pályája, fejlődése egyenes vonalban haladt előre. Grafikája mellett teljes skálában bontakozott ki a festészete is. Festményei, rézkarcai járják az országot, világot széleskörű elismerést aratva és több kitüntetést szerezve alkotójuk számára.
 
Menyhárt József elmélyedő, meditatív egyéniség. Művészetét mély, hangulati realizmus jellemzi. Festészetének témaköreit szociális témájú képeinek sora nyitja meg. A művész egész életében, munkásságában a szegények, szenvedők, elesettek felé fordul.   Az önarckép gyakran szerepel motívumai között, szinte minden évtizedben készített egyet – egyet. Legkedvesebb témája a csendélet, a virágok, gyümölcsök, enteriőrök világa, a képeinek majdnem fele ebbe a csoportba tartozik. Számos festményén örökíti meg Debrecen régi kisvárosias utcáit, egy – egy jellegzetes udvart. Fametszetein eleinte az expresszív fény és vonalhatásokra épülő stílus uralkodik. Később témaköre gazdagodik, technikája szinte tökéletessé fejlődik, mely lehetővé teszi számára a tökéletes plasztikai megjelenést, valamint a hangulati elemek felidézését. Festői látásmódja, kitűnő komponáló készsége fametszetein is érvényesül. A puha, tónusos formák eluralkodása, az éles fekete –fehér ellentéte jellemzi, az ötvenes évek utáni korszakát. Menyhárt művészetének sokrétegűségéről vallanak akvarelljei, vegyes technikával készült munkái, rajzai, könyvillusztrációi, exlibrisei.
Menyhárt József művei megtalálhatók a chicagói Művészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a békéscsabai Munkácsy Múzeumban, a Várpalotai Galéria gyűjteményében, a debreceni Déri Múzeumban. Találkozhatunk velük Debrecen közintézményeinek, művelődési intézményeinek falain, s szerte az országban magángyűjteményekben.