Az Eurostat 2022-es tájékoztatása alapján, a 16 és 74 év közötti uniós polgárok közül 10-ből közel 9 használta 2021-ben az internetet legalább egy alkalommal 3 hónapon belül. A hírfogyasztás népszerűsége is kiemelt, az online tovább nőtt az EU-ban. Ráadásul a nyomtatott magazinok szerepe sem elhanyagolható, hitelesebb információforrások a Z generációnál, mint a közösségimédia-felületek.
2021-ben a 16 és 74 év közötti uniós polgárok 89%-a használta az internetet a kutatás időpontja előtti 3 hónap során legalább egy alkalommal. Ráadásul az egyik legnépszerűbb a kulturális tevékenység volt, ideértve többek között az online hírolvasást is. Az interneten böngészők 72%-a olvasott online híroldalakat, hírmagazinokat vagy újságokat. Ez 2016-hoz képest 2 százalékpontos emelkedést jelent, így kijelenthető, hogy az online hírfogyasztás népszerűsége tovább nőtt az EU-ban. 2021-ben a legmagasabb Finnországban (93%) volt a tagországok közül. Ezzel szemben a legalacsonyabb ez az arány Romániában (59%) volt.
„Az adott időszakban online híroldalakat a hazai lakosság 87%-a olvasott. Ennek fényében elmondható, hogy ilyen téren az élmezőnyben van Magyarország”
mondta Károly Róbert PR szakértő, marketing tanácsadó, a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója.
A nyomtatott sajtó szerepe is jelentőségteljes napjainkban
Az adatok tükrében joggal merülhet fel a kérdés sokakban, hogy a digitális híroldalak mellett milyen szerepet tölthetnek be napjainkban a nyomtatott kiadványok. Mint azt az MPRSZ PR Trendriport 2021 című kiadványából is megtudhatjuk, bár szerepe nem olyan, mint régen, jelentősége napjainkban is meghatározó. Egy döntő többségében magyar válaszadók segítségével végzett kutatásból kiderült, hogy a legtöbb időt a közösségimédia-felületeken töltjük.
Információforrás tekintetében a Z generáció a legmegbízhatóbbnak elsősorban az online megjelenő cikkeket tartja, ezt követik a nyomtatott magazinok, és csak a harmadik helyen vannak a közösségimédia-felületek. A megkérdezettek 70%-a vásárolna könyvet, valamint 20%-uk nyomtatott magazint. Mindemellett mindössze 17% azoknak az aránya, akik csak online szeretnek informálódni.
Érdemes továbbá szót ejteni a szaksajtó szerepéről is. Ezek azok a sajtóorgánumok, amelyek szűkebb témaköröket érintenek kiadványaikban. Ráadásul számos esetben online és nyomtatott formában egyaránt aktívak.
„Nem egy mezőgazdasági szaklap van például, akik rendszeresen, több ezres nyomtatott példányszámmal is jelen vannak a piacon. Ezek sokszor előfizetéses kiadványok, olvasóik pedig többnyire szakmabeliek, akik különösen érdeklődnek bizonyos témák iránt”
emelte ki a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója.
Legyen szó objektív hírről vagy véleménycikkről, belföldi vagy külföldi eseményről, gazdasági, kultúra, életmód, gasztronómiai, bulvár, tech vagy egyéb témáról, a sajtóorgánumok szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Fontos része lehet a kommunikációs mixnek is a hagyományos média
A vállalatok életében rendszerint jelentős szerepe van az úgynevezett kommunikációs mixnek. Ez azt takarja, hogy hol, hogy és mit kommunikáljon, adott esetben reklámozzon magáról a vállalkozás. Ennek részét képezheti számos lehetőség. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek a kültéri reklámok, a hírlevelek, valamint a közösségimédia-felületek is. Azonban a hagyományos médiának e téren is lényeges funkciója lehet.
„A sajtóorgánumok tájékoztató szerepük mellett, számos reklámlehetőséget is biztosítani tudnak. Azonban, mint hitelesnek tartott kommunikációs csatornák, a hírnévépítés, hírnévkezelés során is fontos szerepet tölthetnek be. Ennek köszönhetően nemcsak marketing, de PR szempontból is kiemelt szerepük lehet a jövőben is” – hívta fel a figyelmet Károly Róbert, aki hozzátette: így a vállalatoknak a kommunikációs mix megalkotásakor mindenképp érdemes lehet evidenciában tartani a médiahirdetési lehetőségeket, valamint a PR-t, sajtókommunikációt is.
Forrás: KRPR
Hozzászólások