Hétfőn tartották a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) 15. kiadásának nyitógáláját a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében.
Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a magyar államalapítás mellett felidézte, hogy 708 éve ezen a napon adta vissza Károly Róbert király Kolozsvár szabad királyi városi rangját, majd 15 éve néhány fiatal úgy döntött, magyar kulturális fesztivált hoz létre Erdély fővárosában.
Rámutatott: mára a KMN a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát, példáját számos erdélyi város követte. Úgy értékelte, „ez komoly fegyvertény”, bátor tett, mely összhangban van Bethlen Gábor fejedelem jelmondatával: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.
Kitért arra, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népei mindig együttműködve tudták felvirágoztatni a térséget. „Élhetünk szegényen – külön-külön, vagy együttműködve – gazdagon” – mondta.
„Boldog születésnapot, Kolozsvár! Isten éltessen mindannyiunkat” – köszöntötte a jelenlévőket Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a város „születésnapján”.
Az idei mottóra – A hét meg a nyolcát – utalva elmondta: a középkori szállóigével a hét erényre és a nyolc bibliai boldogságra is utalni akartak, mert ezek adják a rendezvény alapját. Úgy vélte, a KMN 15 éve azt fogja jelezni a jövő régészeinek, hogy Kolozsváron, Erdélyben erős, színes magyar kulturális és társadalmi élet zajlott.
Idén két ajándékkal is készültek – mondta -, egy ezerdarabos kirakóssal a magyarnapozókkal teli Főtérről, és egy, az idén Europa Nostra-díjjal kitüntetett Szent Mihály-templomot ábrázoló régi képeslappal.
„A Kolozsvári Magyar Napok 15 éve a mi számunkra egy új keretet ad a múló időnek” – fogalmazott Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Hangsúlyozta: a „mi”-be az erdélyi, partiumi, máramarosi, magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság is beletartozik.
Rámutatott: a 15 év történelmi léptékben mérve nem sok, de elegendő, hogy újabb 15-re lehessen tervezni, jó hagyomány, amelyet éltetni kell.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke a KMN alapítására emlékezett, és megállapította, hogy az ötlet időtállónak bizonyult. Úgy vélte, a siker kulcsa sok más aspektus mellett „a rendezvénynek okot, keretet és értelmet adó történelmi település, a soha fel nem adható város, Kolozsvár”, a Székelyföld és a Partium magyarságát összekötő szellemi híd tartópillére, a transzszilvanizmus szellemi fővárosa.
A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat, mellyel a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére igyekszik felhívni a figyelmet. Az elismerést a 94 éves Egyed Ákos történész vehette át idén a magyar történettudomány területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, fáradhatatlan közösség- és tudományszervező munkásságáért.
A díjazottat Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke méltatta, rámutatva, hogy az akadémikus a legismertebb erdélyi magyar történész a Székelyföldtől Kolozsváron át Nagyváradig. A díjazott vastaps közepette köszönte meg „a gyönyörű ünnepet”.
A nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Nagyvárosi Vándorok című tánckoncertje tette ünnepélyesebbé.
Forrás: MTI
Hozzászólások