Az egyetemes művészettörténet és a képzőművészet kedvelőinek az Exhibition on screen dokumentumfilm-sorozat legújabb epizódjában, a David Bickerstaff rendezte Leány gyöngy fülbevalóval című fejezetben neves művészettörténészek kalauzolásával a titokzatos 17. századi Johannis Vermeer-festmény nyomába eredhetünk. Ám a dokumentumfilm jóval több mint egy festmény titkainak feltárása: az úgynevezett holland Aranykorba is bepillantást enged. A film vetítésén jártunk.
A film helyszínét az a hágai Mautitshuis múzeum adja, ahol a holland festő, Vermeer ránk maradt összesen harminchat képéből talán a legkülönlegesebb is megtalálható. Az a Leány gyöngy fülbevalóval című kép, amelyet ugyan szoktak Észak Mona Lisájaként is emlegetni – amely elnevezés a festmény titokzatos jellege és a Mona Lisáéhoz hasonló népszerűsége miatt találó is, ám – tudjuk meg a film első etapjában a múzeumban dolgozóktól – egészen más hatást vált ki. Amíg ugyanis a Mona Lisa távolságtartó velünk, befogadókkal szemben, a Vermeer-festmény nőalakját sokkal közelebb érezzük magunkhoz, azonnal szeretnénk kapcsolatba lépni vele, és felfedni a titkát. Mégpedig úgy, hogy mi magunk találjuk ki a történetét, azt, hogy mi van a tekintetében, és hogy miért visel például török stílusú turbánt a fején: olyan fejfedőt, amelyet a 17. században Németalföldön biztosan nem hordtak.
A képen látható hölgy történetének kitalálása azért is várat minden egyes befogadójára, mert a keletkezése körülményeiről és arról, hogy Vermeer valójában kit is ábrázol a festményen, a kutatók is csak találgatnak. A film második részében ezért a Vermeer-életrajz egyes elemeit elénk tárva ennek a találgatásnak lehetünk a részesei, amikor megtudjuk, hogy maga a festő igen népes családdal rendelkezett, tizenöt gyermeket nemzett, akik közül tizenegyen megérték a felnőttkort. Így lehetséges, hogy valamelyik lányáról mintázta a képet. De ugyanúgy lehetett a hölgy Vermeer valamelyik szomszédja vagy ismerőse is.
Ám az, hogy mind a mai napig nem derült fény a modell kilétére, messzebbre vezet, a 17. századi holland Aranykor festészetének egyik jellemző jegye rejlik mögötte. Az Aranykor festői ugyanis mindig idealizált képekben gondolkodtak, valamivel szebbnek, jobbnak szerették volna láttatni az alakjaikat, és úgy egyáltalán az életet a valóságosnál, ezért lehetséges, hogy a lány nem is létezett, hanem Vermeer idealizált elképzeléseinek látlelete. Ezt a verziót támasztja alá az is, hogy a gyöngy a 15. és a 17. század között az erény és a hűség szimbóluma volt, így a gyöngy fülbevalóval, és a gyöngyként csillogó szemekkel és ajkakkal ábrázolt leány a hűség és az erény idealizált „szobraként” is értelmezhető.
A dokumentumfilm harmadik része pedig ehhez a megszépített valóság-koncepcióhoz kapcsolódva a Mauritshuis múzeum teljes tárlatába bepillantást enged. A mintegy nyolcszáz festményt magába foglaló gyűjtemény a holland Aranykor legjobb alkotásainak tárháza, olyan híres alkotók munkáival, mint a Vermeer példaképének tekintett Rembrandt, vagy épp van Dyck, Jan Steen vagy Carel Fabritius. Az ő képeik között „böngészve” vérteződünk fel azzal a tudással, hogy mi a különbség a portré és az úgynevezett troine között, amely műfajt a Leány gyöngy fülbevalóval is képviseli.
A portréhoz képest a troine, amely fejet vagy arcot jelent, az ábrázolt személyen keresztül ugyanis mindig egy történetet is el akar mesélni. Az Aranykor festői ugyanakkor előszeretettel ábrázoltak csendéleteket, amelyeken ismét csak szebbnek láttatták a valóságot, mint amilyen valójában. Ez pedig azért volt cél, mert a 17. században a festményeket mindenki „használta”: nemcsak egy kiváltságos réteg tulajdonát képezték a műtárgyak, hanem a középosztály is szívesen vásárolta őket, s nyilván azok iránt a képek iránt volt nagyobb a kereslet, amelyek képesek voltak a vásárlójukban bizonyos illúziókat kelteni.
Csodálatos utazás tehát a Leány gyöngy fülbevalóval című dokumentumfilm a Mauritshuise-ban és a holland Aranykorban, ajánlom minden egyes képzőművészetet kedvelő szíves figyelmébe. A filmet az Apolló mozi repertoárján megtalálják.
Gyürky Katalin
Hozzászólások