Bérek? Lakhatás? Elhelyezkedés? Nagyon sok tényezős a dolog.
2018–2024 között a 25–29 évesek változtattak lakóhelyet a leggyakrabban (2024-ben 1000 megfelelő korú közül 105 fő), őket a 30–34 évesek követték (95 fő), a harmadik legaktívabb korcsoport pedig a 20–24 évesek voltak (90 fő). Az utóbbiak esetében a továbbtanulás állhatott a mobilitás hátterében: ebben a korcsoportban volt az egyik legmagasabb az ideiglenes vándorlások aránya (2024-ben 1000 megfelelő korú közül 54 fő), amely jellemzően kollégiumba vagy albérletbe költözést jelentett – közölte a KSH.
A belföldi vándorlás mértéke és iránya alapvető fontosságú egy régió, vagy egy vármegye népességének alakulásában. Regionális szinten Közép-Magyarország és a Dunántúl tekinthető célterületnek, az Alföld és Észak-Magyarország területei pedig kibocsátónak.
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén rendelkezett a legkisebb népességmegtartó erővel, de Hajdú-Bihar megye vándorlási egyenlege is rendre negatív volt az elmúlt hét év során. Hajdú-Bihar esetében azonban jelentős bevándorlás volt megfigyelhető Szabolcs-Szatmár-Bereg irányából, ami csökkentette a vándorlási veszteségét. 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nem volt pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező járás, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig csak a Tokaji járás egyenlege mutatott pozitív értéket. Hajdú-Bihar vármegyében a Balmazújvárosi, a Derecskei és a Hajdúhadházi járásban volt kimutatható vándorlási nyereség.
Hozzászólások