Tovább folytatódott a lakásárak emelkedése az idei első fél évben, a kereslet továbbra is erős marad – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, novemberi lakáspiaci jelentéséből, amelyet hétfőn mutattak be sajtótájékoztatón, Budapesten.
Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a jelentést ismertetve elmondta: a második negyedév végére a lakásárak éves nominális növekedési üteme országos átlagban 17,1 százalékot tett ki, ami magasabb a tavaly év végi 16,3 százaléknál. Budapesten ugyanakkor mérséklődött az árdinamika, a tavaly év végi 24,8 százalékról 22,5 százalékra.
Az előzetes, harmadik negyedéves adatok alapján a lakásárak növekedésének üteme tovább lassult Budapesten és már országos átlagban is mérséklődött – tette hozzá.
Nagy Tamás kifejtette: a lakáspiac keresleti oldalát továbbra is támogatja a magas foglalkoztatottság, a bővülő reáljövedelmek, a megtakarítások magas szintje és az alacsony kamatkörnyezet. Hozzátette, hogy ennek ellenére a fővárosban jelentősen, 29 százalékkal csökkent az első fél évben éves alapon a lakáspiaci tranzakciók száma. A vidéki városokban stagnált, a községekben pedig 6 százalékkal emelkedett a tranzakciószám éves összevetésben, ami a vidéki kereslet fennmaradását jelzi.
Elmondta, hogy az első fél évben tovább bővült az újonnan kihelyezett hitelek volumene, éves alapon mintegy 20 százalékkal. Az új hitelszerződések volumene nő, a szerződések száma azonban nem, vagyis a lakáshitelezés bővülése a nagyobb szerződéses összegek eredménye. A hitelből történő lakásvásárlások aránya 46 százalék volt az első fél évben.
Az MNB szakértője szerint a bővülő hitelezés mellett még van további tér a lakáspiaci kereslet növekedésére: a növekedést támogatják a kedvező finanszírozási költségek, az állami támogatási programok is (csok, falusi csok, babaváró támogatás) – jelezte. Az adatok szerint a bevezetése óta az első három hónapban jelentős volumenű babaváró kölcsönszerződést kötöttek a bankok.
Kitért arra, hogy Budapesten a lakásárak jövedelmeket meghaladó emelkedése a külső, olcsóbb kerületek felé terelte a keresletet, és a tranzakciók alapján a fiatalok kiszorultak a belvárosból.
Tájékoztatása szerint az első negyedévben érdemben nőtt az átadott új lakások száma, ugyanakkor a második negyedévben – főként a lakásprojektek széles körben tapasztalt csúszásának köszönhetően – ideiglenesen csökkent az új átadások száma. A fővárosban a fejlesztés alatt álló új lakások 55 százaléka van csúszásban – mutatott rá.
Az év hátralévő részében várhatóan folytatódik a lakásátadások érdemi bővülése, országos szinten az új kínálat az MNB várakozása szerint 2019-ben tetőzhet 19,8 ezer új lakással. 2020-ban a csúszások miatt még magas maradhat az új átadások szintje 18,5 ezer lakással, 2021-től azonban visszaesés várható, ekkorra évi 16 ezer új lakás átadását prognosztizálja a jelentés.
Nagy Tamás rámutatott arra is, hogy a lakáskínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Budapesten a kínálat szűkülését mutatja, hogy 2019 harmadik negyedévében az előző negyedévi 21,9 ezerről 20,5 ezerre csökkent az aktuálisan fejlesztés alatt álló lakások száma, továbbá a harmadik negyedévben újonnan bejelentett projektek lakásszáma az elmúlt évek legalacsonyabb értéke volt 770 lakással, szemben a 2016 óta jellemző, negyedévente átlagosan 2-3 ezer lakással. A szűkülő újlakás-kínálathoz a visszaemelkedő áfakulcs, az erős költségoldali nyomás és a szakképzett munkaerő hiánya is hozzájárul.
A hazai lakásállomány megújulása régiós összevetésben alacsony, különösen Budapesten nagy az elmaradás, ahol az éves megújulás 0,4 százalék, szemben a bécsi 1,5 százalékkal.
(MTI)
Hozzászólások