Az Európai Űrügynökség fenntartható fejlődés témakörben tartott prágai konferenciáján mutatták be fejlesztéseiket a Debreceni Egyetem kutatói.
Fenntartható fejlődés az űrtechnológiában címmel tartott kerekasztal-beszélgetést az Európai Űrügynökség (ESA) március 9-10. között Prágában. Bár Magyarország mindössze néhány héttel korábban, február 24-én írta alá a csatlakozási szerződést, a rendezvényre a Magyar Geoinformatikai Társaság (HUNAGI) tagszervezeteként meghívták a Debreceni Egyetem kutatóit is.
Szabó Szilárd tanszékvezető egyetemi docens és Szabó Gergely adjunktus, a Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai kutatásukban azt vizsgálták, hogy egy adott területen mennyi a potenciálisan hasznosítható napenergia.
– Egy lézeres felszín-letapogatás (LiDAR) eredményeként egy óriási adatfelhőt kaptunk (minden négyzetméternyi felületről 12 pontot), amelyekből összeállt egy nagyon részletes térkép Debrecen felszínéről és az épületekről. A hasznosítható napenergia mennyiségének megismeréséhez nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mennyi tető van egy adott területen, hanem a tetők tájolását, méretét és formáját is. Mi olyan módszereket fejlesztettünk ki, amelyek ezt a válogatást és számítást minél kevesebb emberi beavatkozással elvégzik, s a végén kapunk egy listát a napenergia szempontjából jól hasznosítható területekről – magyarázza Szabó Szilárd tanszékvezető.
A debreceni kutatók két éve dolgoznak a fejlesztésen a Károly Róbert Főiskola munkatársaival közösen. Az ESA figyelmét egy debreceni konferencián keltették fel, amelyet a geoinformatikai szolgáltatások regionális alkalmazásáról tartott az Eurisy, az űrkutatás társadalom és gazdaság számára hasznos alkalmazásait népszerűsítő nemzetközi szervezet.
– Az Európai Űrügynökségnél kiemelt jelentőségű a környezetvédelem. Az elmúlt években nagymértékben tudtak javítani a hulladékok újrahasznosításán is, ma már a keletkező szemét 80 százalékát újrafelhasználják. Ezért fontos számukra a megújuló energiaforrások megfelelő kiaknázása is, s így került képbe a mi kutatásunk – hangsúlyozza Szabó Gergely.
A Debreceni Egyetem kutatói most az űrügynökség munkatársainak konkrét megkeresésére várnak, hogy mely projektekben hasznosíthatják a fejlesztéseiket, illetve hosszabbtávon vizsgálják az együttműködési lehetőségeket.
(unideb.hu)
Hozzászólások