Európai vezetők egyre komolyabban számolnak azzal, hogy Donald Trump feladhatja Ukrajna támogatását. A brit és francia tisztviselők ennek fényében már nem katonai jelenléttel, hanem Ukrajna hosszú távú védelmének fenntartásával terveznek – amerikai segítség nélkül.
Európa „szembesülni látszik a valósággal”, miszerint Donald Trump és így az Egyesült Államok hátat fordíthat Ukrajnának – állapították meg brit és francia tisztviselők, akik a közelmúltban Hágában tanácskoztak egy Ukrajnába telepítendő békefenntartó erőről.
A találkozón a résztvevők arra jutottak, hogy nem a csapattelepítésre, hanem Kijev hosszú távú védelmének biztosítására kell összpontosítani – még akkor is, ha az amerikai támogatás megszűnik.
Egy nyugati tisztviselő a The Telegraph szerint így fogalmazott: „Nézzünk szembe a valósággal, az Egyesült Államok sosem fog beszállni.”
A hangulatot komor aggodalom jellemezte, mivel komolyan tartanak attól, hogy Trump valóban kivonul a közvetítői szerepből, miután eddig nem sikerült Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz ültetni.
Egy európai diplomata elmondta, a megbeszélés középpontjában az állt, hogyan lehet fenntartani a szükséges támogatást Ukrajna számára, ha az USA csak bizonyos eszközökkel – például hírszerzéssel – járul hozzá. Hozzátette: „Megállapodtunk abban is, hogy fokoznunk kell a gazdasági nyomást Oroszországra.”
A kezdeményezést több mint 30 ország támogatja, de csupán néhányan ajánlották fel konkrétan, hogy katonákat küldenének Ukrajnába.
Központi kérdésként merült fel, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e biztonsági garanciát vállalni a békefenntartó erő mögött. Noha a csoport hivatalosan még nem mondott le eredeti céljáról, egyre valószínűbb, hogy béke nélkül folytatódik a háború, mivel Putyin továbbra sem hajlik a nemzetközi nyomásra.
A megbeszélésen arról is döntés született, hogy meghívják Volodimir Zelenszkijt a jövő havi NATO-csúcstalálkozóra Hágába.
Korábban kétséges volt részvétele Donald Trump NATO-tagsággal szembeni ellenállása miatt. Keith Kellogg tábornok, Trump ukrajnai megbízottja szerint: „Ukrajna NATO-csatlakozása számunkra nincs napirenden. És nem csak mi mondjuk ezt – legalább négy olyan ország van a szövetségen belül, amely ellenzi.”
A szövetségesek valószínűleg nyilvánosan továbbra is támogatják Trump béketörekvéseit az ukrán vezetés kérésére, attól tartva, hogy ellenállás esetén az USA végleg leállítja a fegyverszállításokat és a hírszerzési együttműködést. Bár Trump hivatalba lépése óta nem hagytak jóvá új fegyverszállítást, továbbra is érkezik haditechnika Biden elnöksége alatt jóváhagyott szerződések alapján, és az USA engedélyezi európai országoknak amerikai gyártmányú felszerelések továbbítását is.
A hágai találkozó egy diplomáciailag kiemelt hét kezdetét jelzi:
Hétfőn a brit nemzetbiztonsági tanácsadó is részt vesz az orosz-ukrán béketárgyalások következő fordulóján Isztambulban. Kellogg tábornok az ABC News-nak azt nyilatkozta: „Az úgynevezett E3 – vagyis Németország, Franciaország és Nagy-Britannia nemzetbiztonsági tanácsadói – lesznek jelen, akik Londonban már segítettek egy ukrajnai feltételrendszer kidolgozásában.”
Moszkva és Kijev az elmúlt több mint három év után most tartotta első közvetlen tárgyalását a török fővárosban.
Pénteken a Kreml közölte: csak akkor hajlandó tűzszüneti feltételekről tárgyalni, ha Kijev előzetesen megkapja a békememorandumot. Andrij Szibiga, Ukrajna külügyminisztere hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy a következő találkozó tartalmas és érdemi lehessen, elengedhetetlen, hogy előre megkapjuk a dokumentumot – csak így tud a delegáció érdemben tárgyalni.”
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere a héten jelentette be a második tárgyalási fordulót, miután Trump ismételten bírálta Putyint, „őrültnek” nevezve és azzal vádolva, hogy „a tűzzel játszik”. Trump kijelentései után úgy tűnik, két hetet adott az orosz vezetőnek a megegyezésre.
Jövő héten Nagy-Britannia és Németország közösen fogadja az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport következő ülését, amely 50 ország katonai támogatását hangolja össze.
Forrás és fotó: Híradó.hu
Hozzászólások