Világszerte évente 1,2 millió, hazánkban csaknem 5000 ember hal meg májzsugorban. Az érintett betegek számára döntő fontosságú az új kezelések kidolgozása. Az Európai Unió idén januárban indult vizsgálatában a világ vezető bélflórakutatói és klinikai szakemberei együttes erővel próbálják megfejteni, hogyan járul hozzá az emberi bélflóra a májelégtelenség és a májbetegség dekompenzációjának kialakulásához. A 15 millió eurós költségvetésű, hatéves kutatásban kiemelt szerepet kap a DE Általános Orvostudományi Kar Gasztroenterológiai Tanszék egyik klinikai kutatócsoportja.
– A halálos kimenetelű májcirrózisban és az ACLF-szindrómában, vagyis az akut májelégtelenségben szenvedő betegeknek sajnos napjainkban csak egy egységes tüneti kezelést tudunk nyújtani. A nemzetközi kutatás célja, hogy a tüneti kezelés helyett az emberi bélflóra feltérképezésével, személyre szabott mikrobiom-alapú gyógymódokat fejlesszünk ki. A vizsgálat lehetőséget nyújt a jelenleginél hatékonyabb, egyénspecifikusabb, célzottabb kezelések kialakítására – nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak Papp Mária egyetemi docens.
A kutatócsoport vezetője azt mondja, hogy a 22 európai intézet közös összefogásával zajló MICROB-PREDICT program eredményétől azt várják, megelőzhető és kezelhető lesz a dekompenzált májelégtelenség, továbbá csökken a halálozási ráta.
Az új, mikrobiom-alapú tesztek és diagnosztikai eszközök fejlesztésére irányuló vizsgálathoz három korábbi (GALAXY, LIVERHOPE, PREDICT) kutatásban összegyűjtött, több mint tízezer beteg kétszázezer adatát elemzik a szakértők.
Az Európai Unió kulcsfontosságú vizsgálataiban hazánkból kizárólag a Debreceni Egyetem szakemberi vesznek részt. Papp Mária kutatócsoportja egy korábbi tanulmányban kimagasló teljesítmény ért el, ezért ő irányíthatja a MICROB-PREDICT project 10 különálló munkacsoportjának egyikét.
– Az egyetem 2016-ban lett az Európai Májkutató Társaság akkreditált centruma. Ezt követően vehettünk részt a kétéves PREDICT tanulmányában, amelyben az csaknem 50 európai intézet közül a Debreceni Egyetem volt a leghatékonyabb. A Klinikai Központban összegyűjtött adatok és biológiai minták voltak a legjobb minőségűek. A MICROB-PREDICT hatéves vizsgálata során ezeket is használják majd – magyarázta Papp Mária.
Az egyetemi docens által vezetett klinikai kutatócsoportnak a nemzetközi projectben kettős feladata lesz: szerepet vállal az elmúlt években összegyűlt betegadatok elemzésében, és önálló kutatási programban vizsgálja a bélnyálkahártya sérüléseinek jelentőségét a dekompenzált májcirrózis és az ACLF-szindróm kialakulásában. A rangos nemzetközi együttműködésben a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet és a Laboratóriumi Medicina Intézet 12 munkatársa vesz részt.
(unideb.hu)
Hozzászólások