Az elmúlt évek javuló tendenciája után, idén váratlan visszaesést tapasztaltak a szakemberek.
Nem minden virsli nevezhető mostantól virslinek: megvolt az Innovációs és Technológiai Minisztérium szokásos, év végi ellenőrzése a virslik között, ami idén nem várt visszaesést mutatott.
Míg tavaly csupán egyetlen terméknél találtak problémát (erről ITT írtunk bővebben), idén
öt húskészítmény esetében tapasztaltak hibát.
Az ITM közleménye szerint,
a Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatát minimális fehérje- és maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Az ITM akkreditált laboratóriumának vizsgálata húsz húskészítmény összetevőit, a virsli megnevezés feltüntetésének előírásszerűségét ellenőrizte. 2021-ben két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól. Ritkaságszámba menő, különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek.
Kiemelték, hogy a kifogásolt virslik gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A hibás termék a jövőben csak akkor forgalmazható, ha a címkén tévesen feltüntetett értéket a valós mennyiségre javítják.
Azok a termékek, melyek zsírtartalma felülmúlta az Élelmiszerkönyvben megengedett legmagasabb zsírtartalmat
virsli megnevezéssel nem, helyette egyéb húskészítményként árusítható csak.
A vizsgálati eredményeket összegző táblázat IDE kattintva érhető el.
Hozzászólások