Az emberek világszerte elsősorban az államtól várják nyugdíjuk finanszírozását, globálisan 53 százalékuk egyetért azzal, hogy a várható élettartam növekedése miatt emelni kell a nyugdíjkorhatárt, a magyarok kétharmada azonban határozottan elutasítja ezt – derül ki az Aegon legutóbbi nyugdíjfelkészültségi kutatásából.
Az Aegon ötödik kutatásában 16 ezer munkavállaló és nyugdíjas vett részt a világ 15 országából. A kutatást a Cicero Group végezte, az interjúk februárban készültek, a válaszadók egy online kérdőívet töltöttek ki.
Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az emberek egyre tovább élnek, és a nyugdíjrendszer finanszírozása egyre többe kerül az államnak, a munkáltatónak és az egyénnek is.
Hozzátette, a magyarok a felkészületlenebbek közé tartoznak, míg az Aegon nyugdíjfelkészültségi index világátlaga a tízes skálán 5,8, Magyarországé 5 pont lett az idei felmérés szerint, amivel a 13. helyezett.
A kutatás egyebek mellett felmérte, a megkérdezettek mennyire éreznek személyes felelősséget nyugdíjhelyzetükért: világszerte 71 százalék nyilatkozta azt, hogy nagyon vagy jelentős mértékben, míg Magyarországon csak 53 százalék. Világszerte 60, Magyarországon 65 százalék véli úgy, hogy rendelkezik megfelelő pénzügyi ismeretekkel ahhoz, hogy meg tudja tervezni nyugdíját. Jelentős különbség tapasztalható abban is, van-e tudatosan kialakított terv a nyugdíjas évek finanszírozására: míg globálisan 67, Magyarországon csak 39 százalék érzi úgy, hogy felkészült erre. Pénzügyileg pedig világszerte 33, Magyarországon 16 százalék érzi úgy, hogy pénzügyileg készen áll a nyugdíjas korra.
A megkérdezettek világszerte arra számítanak, hogy nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46 százalékot) az állami nyugdíjrendszer fogja biztosítani számukra, Magyarországon 55 százalékát várják az államtól. Spanyolországban a legmagasabbak az ezzel kapcsolatos elvárások (64 százalék), míg Indiában a legalacsonyabbak (25 százalék). Az Egyesült Államokban élők a nyugdíjaskori jövedelmük 43 százalékára számítanak a társadalombiztosítástól és egyéb állami juttatásokból.
Azt is megkérdezték, az államnak milyen lépéseket kellene tennie az egyre növekvő kiadások fedezésére (zárójelben a globális átlag): a magyar válaszadók 41 százaléka szerint az államnak növelnie kellene a társadalombiztosítási juttatásokat adóemeléssel, anélkül, hogy a nyugdíjak értékét csökkenteni kelljen (31 százalék); 12 százalék szerint csökkentenie kellene a kiadásokat a juttatások csökkentésével, az adók emelése nélkül (15 százalék), és 19 százalék szerint az államnak kiegyensúlyozott lépéseket kell tennie a kifizetések csökkentése és az adók emelése mellett (27 százalék). Csak 3 (7) százalék vélekedett úgy, hogy a társadalombiztosítás finanszírozása a jövőben is teljesen megoldott, míg nem tudommal 25 (20) százalék válaszolt.
Világszerte a megkérdezettek 39 százaléka nem ért egyet a várható élettartam kitolódása miatt a nyugdíjkorhatár emelésével, Magyarországon ez az arány 63 százalék.
A szakember kiemelte, elengedhetetlenül fontos, hogy mindenki takarékoskodjon a nyugdíjas évekre. A nyugdíjra való felkészülés kulcsa a megfelelő megtakarítási szokások kialakítása, a kellő idejű rendszeres takarékoskodás. A kutatás szerint azonban világszerte a munkavállalók mindössze 38, Magyarországon 25 százalékát teszik ki a "rendszeres megtakarítók", és 23, illetve 17 százalékot az "alkalmi megtakarítók".
A kutatás szerint a munkavállalók automatikus beléptetése a munkáltatói nyugdíjprogramba a megtakarítással nem rendelkezőket elindíthatja a rendszeres megtakarítások irányába. A kutatásban részt vevők 65 (Magyarországon 61) százaléka tartja nagyon, vagy valamelyest vonzónak az éves jövedelem 6 százalékát kitevő levonás mellett a munkáltatói nyugdíjprogramba való automatikus csatlakozást.
Az emberek úgy számolnak, hogy 20 évet fognak leélni nyugdíjasként, de a valóságban ez az idő ennél hosszabb is lehet. A munkavállalók 58 százaléka szerte a világon nagyon vagy különösen fontos lehetőségként tekint a fokozatos nyugdíjba vonulásra, a munkáltatók azonban nem mindenben tudnak megfelelni azoknak az új elvárásoknak, csupán a megkérdezettek 28 százalék mondta, hogy a lehetőség számára nyitva áll.
A kutatók javaslatokat is megfogalmaztak, eszerint egyebek mellett bátorítani kellene a munkáltatókat a munkáltatói nyugdíjprogramok bevezetésére, az embereket pedig a hosszabb idejű munkavégzésre, népszerűsíteni kellene a pénzügyi kultúrát és tudatosságot, az egyéneknek egy életen át kitartó nyugdíjstratégiát és a váratlan eseményekre vészforgatókönyvet kellene kidolgozniuk.
(MTI)
Hozzászólások