Másfél-két évtized múlva egy speciális „úszósapka” segítségével akár rögzíthetőek is lesznek az álmaink – hangzott el a Science Café legutóbbi előadásán.
A galandféregtől az úszósapkás példáig juthattak el a Science Café legutóbbi, április 8-i alkalmának résztvevői Berényi Ervin professzor prezentációja révén, amely arra kereste a választ, láthatjuk-e álmainkat. A téma érdekességét mutatja, hogy hamar elfogytak az ülőhelyek a Libri könyvesboltban, így többen végigállták az érdekfeszítő előadást, melyen a kérdés megválaszolásához az egyetemi tanár az agykutatás szolgálatában álló korszerű képalkotó lehetőségeket hívta segítségül.
A Debreceni Egyetem Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék, valamint a Radiológiai Klinika és Tanszék vezetője néhány éve kezdett érdeklődni az iránt, hogy képesek vagyunk-e a gondolatolvasásra, és az álomlátásra. Öt évvel ezelőtt az agykutatás hetén tette fel először ezt a kérdést, és azóta olyan sokat fejlődött a tudomány, hogy újra választ keres erre. A szakember a Nemzeti Agykutatási Programon belül az egyetem képalkotással kapcsolatos agykutatási programját irányítja.
A központi idegrendszerrel foglalkozó szakemberek az idegtudományok területén végeznek vizsgálatokat az agyi működés jobb megismerésére. Berényi Ervin szemléletes képekkel támasztotta alá, hogy mennyit változott a képalkotás részletgazdagsága. Míg 1989-ben egy koponyát 18-19 képpel írtak le, addig ma 1500 készül egy vizsgálat alatt. Tehát egy fél óra alatt több beteg vizsgálatával akár 15-20 ezer képet is gyűjtenek az agyról.
– Az egymilliméteres fonalféreg 302 idegsejttel rendelkezik, amelyek működése pontosan fel van térképezve, ezek az eredmények 6 Nobel-díjat is adtak a világnak. S hogyan kerül a fonalféreg az előadásba? Úgy, hogy a világ körülbelül ezer laborjában használják kutatásra a parányi élőlényt – magyarázta a professzor.
Az idegsejtek kapcsolódásának minél pontosabb megismerésére úgynevezett idegsejti térképek készülnek. Ezek többek között azt elemezték, hogy milyen kapcsolati rendszere van ennek a 302 neuronnak. Az ábra egy csillagos ég rajzára hasonlít. Ilyen hálózatokkal sok minden leírható környezetünkben a repülőgépek útvonalától a természettudományon át az internetig. A kutató szerint az agyunk is egy kis világhálózatot alkot. Egy távol-keleti tudós szavait idézve, pedig ahogyan az agyunk „huzalozódik”, az tesz minket azzá, akik vagyunk.
Az álomfejtés témakörére áttérve az előadó leszögezte: az álom az alvással összefüggő folyamat általában, bár néha ébren is képesek vagyunk álmodni. Alvás közben pihentetjük agyunkat, a folyamatot a sötétedéssel együtt a szervezetünkben fokozottan termelődő melatonin indítja be. Az ébrenléttől a mélyalvásig négy fázist különböztetünk meg, és amikor a REM fázist elérjük, akkor álmodunk. Ha az alvás közbeni agyi aktivitást elektroenkefalográffal rögzítjük, akkor a képen látszik, mikor álmodunk. Álmainkban sok agyterületnek van szerepe a memóriától a virtuális mozgásig. Az álom a vizuális ingerek felidézése – részletezte a kutató.
Az álomfejtéshez úgy kerülnek közelebb a tudósok, hogy egy „virtuális biciklipumpával” – egy speciális szoftverrel – az agyat felfújják, ezáltal az álom közben aktív területeket jobban fel tudják térképezni. Aztán ezt az agyfelszínről alkotott képet, mint egy leopárdbőrt, kiterítik, hogy a folyamatokat követni tudják.
Az álom nagyon intenzív, hiszen sokszor néhány perces alvás alatt, hosszú cselekménysort nagyon részletesen álmodunk meg.
Az agyi kapcsolatok jobb megközelítésének, a képek letapogatásának, a hálózatok megértésének és még sok mindennek van köze az álomhoz, amely teljes megértése egyelőre várat magára. Ám Berényi professzor szerint 15-20 év múlva eljön az a korszak, amikor – kis túlzással – egy bevásárlóközpontban vásárolt úszósapka alvás közben rögzíti, hogy mit álmodtunk.
(unideb.hu)
Hozzászólások