A határvédelem a következő években a korábbinál nagyobb terhet jelent majd a katonáknak – hangsúlyozta a köztársasági elnök pénteken a debreceni Kratochvil Károly katonai középiskola diákjainak tartott előadásán.
Áder János kijelentette: "az a migráció, amit eddig Európában láttunk, nagyságrendekkel kisebb annál, mint ami várható". Az államfő ezzel a klímaváltozás következtében fokozódó migrációs nyomásra utalt, amelynek során 400-500 millió ember kelhet útra.
Felhívta a diákok figyelmét arra, hogy leendő szakmájuk mellett olyan területeken is helyt kell majd állniuk, amire talán ma még nem is gondolnak. E területek közül a migráció mellett a rekordárvizek, aszálytüzek elhárításában való közreműködést, illetve egészségügyi járványok esetén a karanténok, a rend biztosításával összefüggő teendőket nevezte meg.
A rendhagyó tanóra elején az államfő beszélt a nyári erdőtüzekről, hatalmas árvizekről a világ különböző pontjain, s kiemelte, hogy Magyarországon a nyáron 33 napon keresztül folyamatos volt a hőhullám, amire korábban nem volt példa.
Az okok között megemlítette a népességnövekedést: amíg az első világháború után 2 milliárd volt a Föld népessége, ma 7,7 milliárd, 2050-re pedig eléri a 10 milliárdot. Külön szembetűnő a városi népesség növekedése: 1950-ben nyolc 5 milliót meghaladó népességű nagyváros volt a világon, 2015-ben már 48, köztük 10-20 milliós gigapoliszokkal – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy ezzel együtt nőtt a fogyasztás, az energiafelhasználás, a károsanyag-kibocsátás.
Drámainak nevezte a szén-dioxid-szint emelkedését, ami összefügg a földfelszíni hőmérséklet-növekedéssel, utóbbi – mint megjegyezte -, ha 2 Celsius fokkal emelkedik, annak drámai következményei lesznek.
Szemléltetésül felidézte: hárommillió évvel ezelőtt fordult elő, hogy a hőmérséklet 3 fokkal haladta meg a jelenlegit, s akkor – a legóvatosabb becslések szerint – 9 méterrel nőtt a tengerek vízszintje.
Beszélt arról is, hogy a népességnövekedést kétszeresen haladta meg a vízfelhasználás növekedése, miközben az édesvizek mennyisége ugyanannyi. A vízhiány 2050-re 40 százalékos lesz ahhoz képest, amennyire szükség lenne, "ebből súlyos konfliktusok származhatnak".
Áder János közlése szerint gyakoribbá válnak az áradások és az aszályok a világban, felgyorsul a víz körforgása (a hidrológiai ciklus), romlik az élelmiszer-termelés biztonsága, felgyorsul a tengerek savasodása; a jégtakaró olvadásával emelkedik a tengerszint, s mindezek következtében erősödnek a társadalmi konfliktusok.
Utóbbira példaként említette a szíriai háborút, amit 3 éves aszály előzött meg, hozzájárulva a tömeges migrációhoz.
Az államfő szavai szerint a klímaváltozás veszélyezteti a stabilitást, növekednek a természeti katasztrófák okozta károk, az egészségügyi kockázatok: légszennyezés, vízszennyezés, termőtalaj pusztulása.
A megoldások között sorolta fel a köztárasági elnök a "körforgásos gazdaság" térnyerését, ami azt jelenti, hogy amit eddig hulladékként kezeltek, arra újrahasznosítható erőforrásként kell tekinteni. Ennek során előadásában számos ígéretes magyar találmányt is megemlített.
Áder János a rendhagyó tanórán – amelyen a debreceni katonai középiskola csehországi testvérintézményének diákküldöttei is részt vettek – kérdésre válaszolva "óriási felelőtlenségnek" nevezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a fosszilis energia (szén, olaj) kitermelésének javára lazították a környezetvédelmi előírásokat.
Ezzel összefüggésben megjegyezte: "nem biztos, hogy aki a legnagyobb kárt okozta, az lesz a legnagyobb elszenvedője, de (az intézkedések) társadalmi kárát meg kell fizetnie mindenkinek".
Ugyanakkor "nem reménytelen" a helyzet: 2016 volt az első év, amikor a megújuló energiába már többet fektettek, mint a fosszilisba, s ez a tendencia azóta is folytatódik – mondta Áder János Debrecenben, a Klímaforradalom – kihívások és megoldások címmel tartott előadásán.
(MTI)
Hozzászólások