Fáklyás felvonulást tartottak a trianoni békediktátum évfordulójának előestéjén, szerdán Debrecenben.
A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület tizenhatodszor rendezte meg a fáklyás menetet az egyetem központi épületétől a Bem téren álló Magyar fájdalom szoborig. Néhányan a fáklyák mellett nemzeti zászlókat tartottak a magasba, de feltűnt egy-két árpádsávos zászló is. "A trianoni békediktátum a történelemoktatásban még ma sem került a helyére" – hangsúlyozta a Magyar fájdalom szobornál tartott megemlékezésen Papp Márta, az Országos Trianon Társaság debreceni tagozatának alelnöke.
A történelemtanár kijelentette: Trianonról néhány semmitmondó mondat van a tankönyvekben, így ma sem láthatják a diákok, hogy "ez a magyar történelem legnagyobb tragédiája". Pedig Trianon következményei itt élnek velünk akkor is, ha erről nem tudnak az emberek – folytatta. Hozzátette: "fontos lenne ismerni a Trianonhoz vezető utat, a diktátumhoz vezető okokat, mert csak ezek ismeretében lehetne újabb nemzeti katasztrófákat elkerülni".
A Trianonhoz vezető okokat sorolva a szónok emlékeztetett arra, hogy a 20. század fordulójától Európa-szerte lejárató kampányt folytattak Magyarország ellen. Ennek döntő szerepe volt hazánk teljes elszigetelésében, és a magyar politikai elitnek nem volt veszélyérzete, hogy ezt felismerje – fogalmazott.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Fotók: Czeglédi Zsolt
(MTI)
Hozzászólások