A Financial and Corporate IT: Koronavírus a pénzintézeteknél című online konferencia panelbeszélgetésén a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, az OTP Bank, valamint az Uniqa Biztosító vezetői hangsúlyozták: nem állnak le az informatikai fejlesztésekkel, azt stratégiai iránynak tekintik, és újabb projekteket is terveznek.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott arra, hogy jelenleg a teljes pénzügyi szektorban trendforduló van a digitalizációban. A vírustól való félelem ráirányítja a figyelmet az egyszerű, hatékony digitális banki megoldásokra. A jogszabályok "oldschool" természete bizonyos területeken gátat szab a fejlesztéseknek, a teljes pénzügyi szektor feladata a jogalkotók meggyőzése a szükséges jogszabályok megváltoztatásáról – húzta alá.
Példaként említette erre, hogy a fogyasztóról szóló törvény a jelzáloghitelek esetében nem engedélyez digitális csatornát a szerződéskötéshez, ezt felül kell bírálni. A banknál az nhp hajrá bevezetése óta lehet online hitelkérelmet benyújtani, és a szükséges dokumentumokat is be lehet küldeni online. A banküzem személyes üzem, ezt meg lehet valósítani biztonságos, zárt rendszerű videocsatornán is – húzta alá.
Közlése szerint a Gránit Bank adózás előtti eredményének közel 40 százalékát IT-fejlesztésekre fordították tavaly, ezt idén is folytatják, ez a bank üzleti modelljének a kulcsa.
Csányi Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója szerint nemcsak bankszakmai, hanem nemzetgazdasági érdek, hogy jogszabályváltozások valósuljanak meg a fogyasztóvédelmi szempontokat is figyelembe véve a digitális csatornákon. Ezekkel egyszerűbb, hatékonyabb folyamatokat lehet kialakítani, aminek gazdaságfehérítő hatása is van – tette hozzá. Kiemelte: régóta nem arról beszélgetnek, hogy leálljanak a fejlesztések, inkább a folyamatban lévő projekteket gyorsítják, a válság is mutatja ennek a fontosságát. A vállalati szegmens digitális kiszolgálása előtérbe kerül, ahol az adminisztráció egyszerűsítését célozzák – jelezte. Reményét fejezte ki, hogy a vállalati oldalon is lesz tartós igénynövekedés a digitális banki szolgáltatások iránt.
Bruzsa Géza, a CIB Bank lakossági üzletfejlesztési vezetője úgy fogalmazott: irányváltás nincs a fejlesztésekben, de van sebességváltás és gyorsulás. Hozzátette: korábban elképzelhetetlen volt jelzáloghitelek esetében bármilyen digitális csatorna igénybevétele, jelenleg emellett számos folyamat fiókmentessé és érintésmentessé tételén dolgoznak. Az ügyfelek videoazonosítását követően hangaláírással hitelesíthetik a dokumentumokat a piaci termékeik esetében. Ez az államilag támogatott termékeknél még nem lehetséges a jogszabályi környezet miatt. Sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a földhivatalok csak papír alapon fogadják el a jelzálogjog bejegyzéséhez a szerződéseket.
Bek-Balla László, az Erste Bank Digitális Csatornák és Contact Center vezetője arról számolt be, hogy a banknál újabb projektek indultak, az elmúlt három hétben két új fejlesztést kezdek. Az egyik a fiókhálózati digitalizációt érinti, a másik tablet alapú értékesítés támogatását célozza. Fel sem merült a digitalizációs projektek halogatása – tette hozzá.
A robotizáció bizonyított a járvány idején: az Erste call centere a 3-4 szeres leterheltség ellenére helyt állt, a robot által lebonyolított beszélgetések aránya 98 százalék, mindössze a hívások 1-2 százaléka igényelt emberi beavatkozást az elmúlt hetekben – mondta. Hasonló tapasztalatról számolt be Csányi Péter is, aki elmondta: az OTP-nél robotot használnak a moratóriumból kilépők nyilatkozatainak kezelésére. Ezt a húsvéti hosszú hétvége alatt sikerült kifejleszteni, és több tízezer nyilatkozatot kezelt – tette hozzá.
Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója trendfordulónak nevezte a videós kárrendezést, amit már korábban bevezettek, de a járványt megelőzően a kárbejelentések alig 5 százaléka zajlott videón, miközben mostanra az esetek túlnyomó részében ezt használják az ügyfeleik. A járvány idejére a teljes call centerüket és adminisztrációt hazaküldték – jegyezte meg a vezérigazgató.
MTI
Hozzászólások